Kiváló minőségű az idei méz

– Valóban nagyon kevés lett az idei méztermés, de a fogyasztók megnyugodhatnak, a hazai igényeket ez a mennyiség is ki tudja elégíteni. A piacozók, akik kis kiszerelésben árulják, gondoskodnak erről – nyilatkozta Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója – írja a szoljon.hu.

fotó: pixabay.com

– A hordós kiszerelésű, exportra szánt mennyiség viszont valóban el fog fogyni. De összességében a piaci árakon a megyében is látható, hogy jelentősen kevesebb a méz, így akik ebből élnek, az árak emelésével próbálják kompenzálni, hogy ne legyen veszteséges az idei évük. A felvásárlók is növelték az árakat, ezzel együtt pedig a termelők által értékesített, üveges kiszerelésű mézek is drágultak.

Az akácmézből termett a legkevesebb, tavasszal a rügypattanás idején jöttek rá a fagyok, ezáltal a virágok 80–90 százaléka odalett, a maradékról pedig a csapadékos idő miatt nem nagyon tudtak gyűjteni a méhek. Amiből relatíve több lett, az a napraforgóméz, bár ebből sincs annyi, mint általában, még ha az országos átlagnál több is termett a megyében. Ellenben minőségileg kifogástalan az idei méz.

A szaktanácsadó azt is elmondta, hogy két éve jelentős mérgezés pusztította a méheket, ehhez hasonlót idén is jeleztek, ugyanakkor nem egységes jelenségről volt szó, csak néhány gócpontban pusztultak a kis rovarok.

A tiszavárkonyi Zákány Gábor is igen gyenge idei méztermésről számolt be.

– Repcemézet még tudtak hordani a méhek, de utána már lényegében semmit, mert az időjárás nem tette lehetővé – mutatott rá. – Nem lett se akác-, se víziakác-méz.

Olyan év volt az idei, amit ritkán tapasztalnak meg a méhészek, bár a területi sajátosságok erősen meghatározták a végeredményt.

– Nekem még szerencsém volt a repcével, a saját vetésből adtam is el a felvásárlóknak, emellett év elején méhcsaládokat értékesítettem, így nem lett veszteséges a méhészetem. Igaz, hasznom se nagyon.

fotó: pixnio.com

– A napraforgóval sem sokra mentem, hiába voltak hozzám közel a táblák, a méhek nem tudtak róluk hordani. Ebbe az is belejátszhatott, hogy egyes mai fajtáknak túl kicsi a virágmérete, amiatt nem tud a méh onnan gyűjteni, de ezek a fajták nem is támaszkodnak annyira a méhek beporzására, nem mézelnek.

– A felvásárlási árak három hete kezdtek emelkedni, korábban 700–750 volt kilója, most felment 800–850 forintra, de ez a kis emelés sem jelent igazi hasznot. A támogatások összege is alacsony. Ma már nemigen lehet méhészkedésből megélni, inkább csak hobbiból csinálja az ember.

A méhész azt is elárulta, az ő méheinek vitalitása tavasszal volt a legjobb, akkor próbálkozott szaporítással is, utána viszont megsokasodott az atkák kártétele. Tapasztalt mérgezést is. Ezt már legtöbbször be sem jelentik, mivel korábban is vizsgálták ugyan, de nem lehetett kideríteni, hogy ki volt okolható érte, minden gazda pontosan vezette a permetezési naplót.

Demjén Imre tiszasülyi méhész gyenge közepesnek értékeli idei termését. Legtöbb napraforgómézből lett.

– Én kevesebb mézzel is beérem, csak ne romlott volna le annyira a méheim állapota. A tünetek vírusfertőzésre utalnak, de vírusok máskor is voltak, a baj viszont az, hogy rossz a méhek ellenálló képessége. Az is tapasztalható, hogy a fő hordást biztosító repce és napraforgó virágzásakor a méhek eltűnnek a kaptárból. Valami összezavarja a tájékozódási képességüket.

– Be se tudjuk bizonyítani, hogy ezt netán mérgezés okozza, mivel nincsenek méhhullák, amikből ki lehetne mutatni a vegyszert. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni olyan vizsgálatokra, hogy a korábbi csávázáskor, mikor a mérgezések történtek, mi maradt vissza a talajban, és az meddig okozhat még gondot.

agrotrend.hu / szoljon.hu