Kiemelten fontos a természetközpontú gondolkodás

A hazai ökoturisztikai és környezeti nevelést végző létesítmények döntő többsége valamely nemzeti park igazgatóság, vagy állami erdőgazdaság fenntartásában van. Az itt zajló nevelő, ismeretterjesztő munka részben vezetett túrák keretében történik, ahol szakképzett pedagógusok és speciális oktatási programok segítségével hozzuk közelebb a természetet a fiatalokhoz – írja honlapján az agrártárca. A természetközpontú gondolkodásmód kialakítása és ápolása ugyanolyan fontos része a környezet-és természetvédelemnek, mint az élőhelyvédelem, vagy a fajok védelme.

A hazai nemzeti park igazgatóságok a Madarak és fák napjára is különleges programokkal készülnek. Legyen szó akár a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Madarat tolláról, odút madaráról (Pilisi len Látogatóközponttól induló túra), vagy a Madárhangos esti áhítat a dinnyési Madárdal tanösvényen (Velencei-tó) túrákról, vagy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság meghirdetett programjairól.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyedülálló módon mutatja be a mocsár madarait a Túra a császártöltési Vörös-mocsárban című eseményen. A különböző programok segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek környezetünk védett madaraival és védelmük szükségességével, a különböző madárhangokkal, a fajok fészkelési szokásaival, meglesik a mesterségesen kihelyezett fészekodúk lakóit, miközben a terület fáiról, védett növényeiről is hasznos ismereteket szereznek. Több helyen madárgyűrűzési bemutatók, a közösségi felületeken pedig kézműves ötletek, madár- és faismereti kvízek várják a kicsiket és nagyokat. Az aktuális járványügyi előírásokról minden esetben érdemes előzetesen tájékozódni az adott nemzeti park holnapján vagy közösségi felületein.

Fotó: Habarics Béla

Az állami erdőgazdaságok erdei iskolái a madarak és fák közötti kapcsolat bemutatását állítják ezen a napon a középpontba. Így például a Mecsekerdő Zrt. a baranyai erdei iskolák 25 éves jubileuma alkalmából készített videósorozatában azt a kérdést járja körül, hogy miért és miről énekelnek a madarak az erdőben. A madarak az erdei életközösség fontos szereplői, ezért az erdőgazdaságok hosszú távon is elősegítik a jelenlétüket. A Mecsek mellett a Börzsönyben, a Bükkben vagy a Pilisben is odútelepek fenntartásával biztosítanak élőhelyet számukra. A pilisi erdőkben olyan fokozottan védett fajok gyűrűzését és megtelepedését is segítik az erdész és természetvédő szakemberek, mint a rétisas vagy a fekete gólya. A közös munka eredményeként ezek a fajok is egyre nagyobb számban fészkelnek már a főváros tágabb környezetében is.

A madarak számára megfelelő élőhelyek kialakítását a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítésekre fordítható támogatásai is segítik. Az Országfásítási Program keretében ültetett erdők esetén a gazdálkodók külön támogatást igényelhetnek a bokros erdőszegélyek kialakítására, ami az énekesmadarak egyik legfontosabb fészkelő és táplálkozó helye. Az Agrárminisztérium egyéb kezdeményezései során is kiemelten figyel a madarakra. A Településfásítási Programban részt vevő települések az igényelt sorfák mellett egy-egy madárodút is kapnak, amivel a fák és a madárvilág kapcsolatának fontosságát hangsúlyozzák a szakemberek.

A világ első Madarak és fák napja rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg Magyarországon 1902-ben, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és Fák Napja megszervezését minden iskola számára. Azóta is ez a legszélesebb körben megtartott madárünnep Magyarországon.

agrotrend.hu / Agrárminisztérium