Hírek

Kevesebb jégverést regisztráltak tavaly Bács-Kiskunban is

Tavaly jóval kevesebb volt a pusztító jégesők száma, mint néhány éve. Ez annak is köszönhető, hogy 2018-tól üzemel a jégkármérséklő rendszer Magyarországon. Idehaza 986 talajgenerátor vesz részt a védelemben, amely csökkenti a jégverések számát és a mértékét. Bács-Kiskun megyében tavaly hatvanegy riasztást kaptak a védelmi rendszer kezelői.

A jégeső okozta károk a töredékére csökkentek, mióta működik az országos jégkármérséklő rendszer. Bács-Kiskunban 87 gép alkotja a térség védelmét. Ezek közül 22 műszert automata vezérel, míg 65 gépet az erre kiképzett személyek működtetnek – írja a Bács-Kiskun megyei hírportál.

Gáspár Ferenc, a megyei agrárkamara elnöke lapunknak elmondta, a jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon történik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Évente 1,5 milliárd forintot kap a szakminisztériumtól az agrárkamara.

A rendszer működtetése hosszú távon biztosított, azaz fenntartása nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Fotó: Bús Csaba

2020-ban immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer. A védekezéssel érintett 2018–2020. időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47 százalékos volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015–2017. időszakban – több mint 84 százalék volt. A védekezési időszak április 15. és szeptember 30. között volt.

Az elnök elmondta: idehaza 2020-ban az agrárkárenyhítés keretében a termelők 21 ezer bejelentést tettek, amely 516 ezer hektárt érintett. Ugyanakkor a jégkárbejelentések aránya 6 százalék volt. Ez pedig jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13–13 százalékos, valamint az országos egységes védekezés előtti időszak 30 százalékot is meghaladó arányához képest. Fontos szem előtt tartani, hogy a rendszer nemcsak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nemcsak a kárenyhítésben ismert 30 százalékot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hanem a lakossági, az ipari és az önkormányzati ingóságokat, ingatlanokat is védelmezi.

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes kifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek. Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túlmenően – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van.

A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növényjégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszú távon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött, mondta Gáspár Ferenc.

agrotrend.hu / baon.hu