Jól teljesít a hazai agrár-külkereskedelem

Az ezredfordulót követő időszakra tehető a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek globális kereskedelmének legintenzívebben bővülő szakasza, amely eltartott egészen a 2008–2009-es gazdasági világválságig, ezt pedig egy rövid visszaesés követte. Később a globális kereskedelem újra növekedésnek indult, de lényegesen lassabb ütemben, mint a kezdeti években, és 2014 óta megtorpanni látszik – elemezték az OTP Bank szakértői a folyamatot, amely a magyar agrár-külkereskedelem alakulásáról szól.

fotó: pxhere.com

Eszerint a terület 2010-óta lényegében lendületesen nő, az elmúlt két évben pedig meghaladta a kilencmilliárd eurót és közelíti a tízmilliárdot.

– Ez akkor is komoly teljesítmény, ha tekintettel vagyunk az agrártermékek világpiaci áralakulására, valamint a forint–euró árfolyam változására, amelyek az exportra kétségtelenül ösztönzőleg hatottak – jegyezték meg az elemzők.

Felhívták a figyelmet: ha azonban a magyar eredményeket összehasonlítjuk Ausztria, Hollandia vagy Lengyelország eredményeivel, látható, hogy a felsoroltak egy hektár mezőgazdasági területre vetítve magasabb exportot produkálnak, mint hazánk.

Eszerint Ausztria exportintenzitása közel háromszorosa Magyarországénak, de jelentős élelmiszerimportja miatt az egyenlege csak fele hazánkénak. Lengyelország területegységre jutó agrárkivitele ma már meghaladja Magyarországét, sőt az egyenleget tekintve is jobban állnak.

Hollandia külön kategória, hiszen mind agrárexportjuk, mind agráregyenlegük nagyságrendekkel nagyobb a többi vizsgált országénál. – Sokkolónak tűnik, de igaz: fajlagos agrárexportjuk és egyenlegük harmincszorosa a magyarországinak – állapították meg az elemzésben.

Arra is rámutattak, hogy az eredményeket részben az indokolja, hogy míg a lengyel, de különösen az osztrák és a holland agrárkivitel meghatározó hányada feldolgozott, sőt magasan feldolgozott termék, addig a magyar agrár-külkereskedelemben még napjainkban is a mezőgazdasági (alap)termékek a meghatározók.

A tanulmány szerint a gabonafélék piacán az új földterületek termelésbe vonásakor és a terméshozamok növelésekor szem előtt kell tartani a biotechnológiai fejlesztéseket is, és az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási viszonyokat. Az olajnövények – napraforgó, repce, szója – kilátásai szintén nagymértékben függenek a felhasználási trendektől, kifejezetten a takarmány- és bioüzemanyag célú felhasználástól.

A húsfélék piacán pedig az elmúlt évtizedben is komoly átrendeződést okoztak a határokon átívelő, az állatállományt érintő megbetegedések, mint a madárinfluenza, és az afrikai sertéspestis.

– Jelentős eltolódás Magyarország célpiacaiban nem várható, a legfontosabb exportpiacnak továbbra is az Európai Unió számít, bővülést elsősorban a balkáni országokba irányuló export esetében várnak az OTP agrárszakértői.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet