Jelentősen nőtt a hazai dolgozók költözési hajlandósága

A Trenkwalder munkaerő-mobilitás témában a tavalyi bevezetést követően idén is elvégezte a hazai piacon hiánypótlónak számító kutatását, amelynek során több mint 3000 munkavállaló válaszait értékelték. A válaszokból kiderült, hogy az elmúlt egy év során jelentősen nőtt a munkaerő mobilitási készsége: megfelelő feltételek mellett 53 százaléknyian készek elhagyni jelenlegi lakhelyüket, ami jelentősen magasabb a tavaly mért 35 százaléknál.

A legnagyobb arányban az észak-keleti és a dél-nyugati megyékben élők költöznének, Baranya (65 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (64 százalék) megye, valamint – talán kissé meglepő módon – Vas megye (69 százalék) mutat kiugró értékeket, utóbbi területen azonban jóval magasabb azok aránya, akik külföldre (41 százalék) vagy megyén belüli másik településre (37 százalék) költöznének.

A költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének (69 százalék), de fontos szempont a stabilabb jövő (33 százalék) és a több munkalehetőség (32 százalék) is. A válaszadók 34 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 66 százalékuk belföldön lát lehetőséget. Azok a válaszadók, akik országon belül költöznének, legmagasabb arányban Pest megyét, Győr-Moson-Sopron megyét, illetve Budapestet jelölték meg kívánt célpontként.

„A munkaerő elvándorlása jelentős kockázatokat és nehézségeket teremt a munkáltatók számára, ezért nekik a belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete igen jelentős versenyelőnyt jelenhet – mondta G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen. – Ezzel a felméréssel ugyanakkor nem csupán a munkavállalók migrációjának részletes megismerése volt a célunk, hanem az is, hogy a döntéshozók számára feltárjuk: milyen jellegű intézkedésekkel lehetne egy-egy régióban maradásra bírni a munkaerő minél nagyobb részét.”

A mobilitási hajlandóság egyik fontos összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,9 pont lett. Ez fél ponttal elmarad a tavaly mért szinttől, amit egyértelműen az azóta romló gazdasági környezet, és ezen belül is munkavállalók helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz.

Elégedettség tekintetében az Észak-Dunántúli régió, illetve Közép-Magyarország megyéi teljesítenek a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Győr-Moson-Sopron megyében mérték (7,1 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Békés megyének volt (4,6 pont).

A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A lakóhely környékét 7,8 pontra értékelték, jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 7,1 pontot, a környék adta lehetőségek 6,3 pontot kaptak, miközben az adott megye megélhetési viszonyait 5,7 pontra, az adott megye kereseti lehetőségeit pedig átlagosan 5,5 pontra értékelték.

„Fontos fejlemény, hogy annak ellenére, hogy az év során sok területen szűkültek az elhelyezkedés lehetőségei, a munkavállalók többsége (53 százalék) kevésbé érzi kockázatosnak a munkahelyváltást, mint a koronavírus előtti időszakban – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A koronavírus egyébként a válaszadók munkájának 37 százalékára volt valamilyen hatással: 16 százalék a munkahelyét veszítette el miatta, további 13 százaléknak a jövedelme csökkent a járvány következményeképpen.”

agrotrend.hu / Üzletem.hu