Jelentés készült a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről

Az április végén, május elején érkezett csapadék mennyisége az ország bizonyos részein némileg enyhítette a szárazságot, viszont több helyen, például az ország északi régiójában nem érte el a szükséges mennyiséget. Ugyanakkor ez a csapadékmennyiség jelentősen javította az alapgyomirtás hatását. Az időjárási körülményeket a viharos szél is rontotta, a talajfelszínt szárította, ezért a kelés lassabb ütemben haladt – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pixabay.com

A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2020-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete közel 1 millió 995 ezer hektár körül alakult, ennek fele az Észak- és Dél-Alföld régióban található. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Békés (207,8 ezer hektár), Hajdú-Bihar (182,2 ezer hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (175,9 ezer hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (171 ezer hektár) számoltak, egyenként mintegy 8-10 százalék részesedéssel.

A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére. A tavaszi gabonafélék vetése a tervezett terület 98,7 százalékán befejeződött 2020. május 14-én, hasonlóan az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes gabonafélék vetése a pohánka, a köles és az indián rizs kivételével elérte vagy meghaladta a 90 százalékot május 14-én.

A tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évi végleges területhez képest. A zab vetésterülete 22,4 ezer hektár az idén, a tavalyinál közel 1,7 ezer hektárral nagyobb. A szemes cirkot 22,6 ezer hektáron tervezték vetni, ami 2 ezer hektárral kevesebb a tavalyihoz képest. A tavaszi búza tervezett területe 37,7 százalékkal 7,6 ezer hektárra nőtt, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1 ezer hektárra csökkent a vizsgált időpontban.

A jelentés időpontjában 98,9 százalékos készültségnél a kukorica vetésterülete 977,7 ezer hektár körül alakult. A kukorica tervezett 988,7 ezer hektár vetésterületének 24,8 százaléka az Észak-Alföld, 21,3 százaléka a Dél-Alföld és a 19,9 százaléka a Dél-Dunántúl régióban található.

A napraforgó vetése a befejezéshez közeledett, 99,2 százalékon állt, bevetett területe 605,6 ezer hektár, ami 5 ezer hektárral kevesebb a tervezettnél. A vetésterület harmada az Észak-Alföldön (33 százalék), a negyede pedig a Dél-Alföldön helyezkedik el (23 százalék). A jelentések adatai alapján a tavaszi takarmányborsó vetésterülete 5,9 ezer hektár, ami a tavalyi végleges területnél 53 százalékkal több. A szója tervezett területe 57,7 ezer hektár, 1,6 ezer hektárral kevesebb, mint a 2019. évi végleges vetésterület volt. A szója vetését 55,1 ezer hektáron fejezték be május 14-ig.

fotó: pxfuel.com

A burgonya tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár 2020-ban és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett. A lucerna telepítése a 2020-as évre tervezett területen majdnem befejeződött, a növény 2019. évi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektárra kerülhet 2020-ban. A cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, ezer hektárral kevesebb, mint 2019-ben volt.

A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon (29,5 százalék), a Nyugat-Dunántúlon (20,7 százalék) és a Dél-Alföldön (20 százalék) terülnek el. A zöldségfélék tervezett területe a jelentések szerint közel 1,4 százalékkal kisebb a 2019. évinél.

A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukoricát (+1 százalék), vöröshagymát (+6 százalék), paradicsomot (+8,7 százalék), zöldbabot (+4 százalék) és karfiolt (+12,4 százalék) termeszteni, ugyanakkor a zöldborsó (–2,4 százalék), a zöldpaprika (–2,3 százalék) és a görögdinnye (–16,2 százalék) tervezett vetésterülete nem éri el az előző évi végleges vetésterületet.

Bővebben itt.

agrotrend.hu / NAK