Ismerjük meg az új öntözési törvényt!

Öntözéses szolgalom

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa használója köteles tûrni (ha az az ingatlan rendeltetésszerû használatát nem zárja ki), hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezõgazdasági termelõ* a mezõgazdasági tevékenysége** folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözõberendezést átvezesse.

Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja és jegyezteti be. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelõ kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes térít meg. A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megilletõ kártalanításról. Ennek mértéke rendeletben meghatározott számítások alapján kerül meghatározásra, amely kialakítása jelenleg folyamatban van.

Öntözési közösség

Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhetõ el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkezõ mezõgazdasági termelõk, és megfelelnek a következõ feltételeknek. Azaz az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetõségét biztosítja.

Az öntözési közösség létrehozása érdekében számos ösztönzõ került a jogszabályba. Az öntözési közösségeket a miniszter ismeri el. Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket az öntözési igazgatási szervhez (továbbiakban: Nemzeti Földügyi Központ /NFK/) kell benyújtani, aki a kérelmeket a szakmai véleményével együtt felterjeszti az agrárpolitikáért felelõs miniszternek. Az elismerési folyamatot külön rendeletben határozzák meg, amelynek kialakítása jelenleg folyamatban van.

A Vidékfejlesztési Programban új pályázati felhívás lesz az öntözési közösségek támogatására, amely 90 százalékos intenzitással támogatja az engedélyezéshez szükséges vízjogi tervek, dokumentációk elkészítését.

Öntözési körzet – körzeti terv (elsõsorban öntözési közösségek számára)

Az öntözési körzetet*** a miniszter az öntözési közösség elismerésében jelöli ki a vízrajzi, vízföldtani, domborzati viszonyok figyelembevételével az öntözési kerület határain belül. Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy az öntözési közösség céljainak biztosítása mellett a lehetõ legkevesebb földrészletre terjedjen ki.

Az elismert közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére, illetve azok számára, akik elérik a területi küszöbértékeket (szántóföld esetében min. 100 ha, kertészet esetében min. 10 ha) az öntözni kívánt területre, az NFK kérelemre környezeti körzeti tervet készít abban az esetben, ha az érintett földrészletek vonatkozásában nincs hatályos öntözésfejlesztési terv; az érintett földrészletek vonatkozásában a hatályos öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételektõl el kívánnak térni.

Az öntözési körzeti terv az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi elõírásokat a környezeti körzeti terv tartalmazza. A környezeti körzeti terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi elõírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minõsül. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos.

Öntözési kerület – öntözésfejlesztési terv (nagyobb területû öntözési térségben)

Az öntözési igazgatási szerv hivatalból az öntözési kerület**** területére öntözésfejlesztési tervet készít. Az öntözésfejlesztési terv tartalmazza az öntözési kerületben az öntözéssel összefüggõ természeti feltételeket, a domborzati, vízrajzi, vízföldtani és talajtani adottságokat, amelyek figyelembevételével az NFK meghatározza, hogy a kijelölt területen milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdõgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehetséges az öntözéses gazdálkodás folytatása. Az öntözésfejlesztési tervnek megfelelõ öntözéses beruházáshoz és az öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételek szerint történõ öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdõgazdálkodási és bányászati engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos.

Öntözéses elõhaszonbérleti jog

Elsõ hellyel megegyezõ ranghelyen illeti meg elõhaszonbérleti jog a következõt. A szántó, szõlõ, gyümölcsös, kert mûvelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén a föld területe legalább fele részének öntözhetõségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülõ öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földmûvest vagy mezõgazdasági termelõszervezetet, ha a haszonbérleti szerzõdés idõtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelrõl szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír.

Fogalmak

*mezõgazdasági termelõ: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén mezõgazdasági termelõtevékenységet végez;
**mezõgazdasági termelõtevékenység: növénytermesztés, kertészet, szaporítóanyag-termesztés, állattenyésztés, méhanya-szaporítás, halászat, haltenyésztés, kiegészítõ tevékenységgel vegyes gazdálkodás;
***öntözési kerület: az NFK által hivatalból kijelölt, középszintû tervezési egység, amely több öntözési körzetet foglalhat magába;
****öntözési körzet: az öntözési közösség mûködésére szolgáló terület, amely az öntözési közösség tagjai által öntözni kívánt földterületeket, valamint a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelõdött területeket foglalja magába, amelyeket az öntözési közösség elismerésérõl szóló döntés tartalmaz.
Az információk tájékoztató jellegûek, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell eljárni.

Vonatkozó jogszabályok:

–    az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény

–    a mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény

agrotrend.hu / NAK