Így reagálnak a disznók, ha verekedést látnak

A társas emlős fajoknál a konfliktusok kezelése az élet szerves részét képezi. Egy olaszországi tanulmány azt tárta fel, hogy a sertések csoportjában két disznó összetűzése esetén milyen szerepet játszhat egy harmadik.

Azt találták, hogy a kívülálló állat képes csökkenteni az agresszor általi támadások számát az áldozattal szemben. Alternatív megoldásként a szemlélő fél még az áldozat szorongásának mértékét is segíthet befolyásolni a verekedés után, attól függően, hogy hozzá vagy az agresszorhoz közeledik.

A békítők hatása a verekedő disznókra

A vizsgálatban 104 félig szabadon tartott házisertést figyeltek meg. A tanulmány szerzői a harcok idején és a konfliktusmegoldás utáni időszakban három percig figyelték őket. Az agresszív viselkedések között szerepelt az áldozat lökése, harapása, fejen ütése és felemelése.

Fotó: Getty Images

Ezzel szemben a megbékélési magatartások között szerepelt, hogy orrukat egymáshoz érintették, együtt ültek, miközben fizikai kontaktus volt közöttük, illetve fejüket egymásra támasztották.

Amikor azt vizsgálták, hogyan hat a szemlélődő disznó közbeavatkozása a csoportra, viselkedésbeli különbségeket találtak attól függően, hogy az kihez fordult a küzdelem vége után. Ha az áldozathoz ment először, az agresszív viselkedések száma nem változott, de az érintett állat szorongása jelentősen csökkent. Ha viszont a bántalmazóhoz ment oda, az áldozat felé irányuló agresszív fellépések száma esett vissza. 

A bámészkodó malacok nagyobb valószínűséggel avatkoztak be a verekedések után, ha az érintett disznók – akár az agresszor, akár az áldozat – közeli rokonságban álltak velük. A csapat azt is megállapította, hogy mind az agresszor disznó, mind az áldozat egyforma valószínűséggel kezdeményez megbékélési magatartást a verekedés után, de a megbékélések aránya magasabb volt a kevésbé szoros rokonságban álló sertéseknél. 

Úgy gondolják, hogy a közeli rokon sertések, testvérek vagy féltestvérek közötti harc a kötelék biztonságossága miatt kevesebb kárt okozna a társadalmi csoportnak. Azonban azok a disznók, amelyek nem szorosan tartoznak össze, több időt fektetnek a békekötésbe, hogy biztosítsák azt, hogy továbbra is szociális támogatást kapjanak a csoporton belül. 

A kutatók úgy vélik, hogy a szemlélő sertések tisztában vannak azzal, hogy a konfliktus miféle szociális szorongást okoz az áldozatoknak, és olyan értékelési képességgel rendelkeznek, hogy meg tudják ítélni, milyen súlyosan érintették a bántalmazottat. Ez a legújabb tanulmány, amely ezen állatok érzelmi intelligenciáját igyekszik megérteni társadalmi környezetben.

agrotrend.hu / femina.hu