Hírek

Holló Mátyás Az Év Agrárembere országos közönségszavazásán ért el kimagasló eredményt

A maga kategóriájában a legtöbb szavazatot kapta, míg összetettben a negyedik lett.

Holló Mátyás juhtenyésztő nagyon hálás a voksokért, de a legelégedettebb akkor lenne, ha a szakmai zsűri is elismerné a munkáját. A baon.hu-nak elárulta: a foglalkozása az év 365 napján egész embert kíván, és csak nem kevés lemondás árán tudta sikerre vinni a gazdaságát. Mára az ország legelismertebb szakemberei között tartják számon, sőt, nemrég egy nemzetközi kiállítás zsűrijében is bíráskodott Franciaországban. Egyébként pont a francia berrichon juh specialistája, ezt a közkedvelt fajtát először ő kezdte el tenyészteni hazánkban.

Holló Mátyás, az Év Agrárembere kitüntető díj Állattenyésztés kategóriájának döntőse

– Az országban 14 állattenyésztőt jelöltek a versenyre, közülük a szakmai zsűri hármat választott ki a döntőre. Rajtam kívül ott van még Tóth Péter, aki Debrecen környéki mangalicatenyésztő, és a Bács-Kiskun megyei Kiss György. Vele nagyon közvetlen a kapcsolatom, hiszen együtt ülünk a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségében – mutatott rá Holló Mátyás.

– Ha a COVID nem szól közbe, akkor júniusban lesz egy díjátadó gála Egerben, amelyen a döntősök között a szakmai zsűrinél győztes agrárszakembert is kihirdetik – fűzte hozzá.

A Holló család generációk óta foglalkozik állattenyésztéssel. Mátyás nyugati típusú gondolkodással folytatta a felmenői által megkezdett hagyományt: ahogy Angliában, vagy éppen Franciaországban szokás, fokozatosan vette át a munkát az édesapjától, és immáron 25 éve fejleszti a tenyészetét. Jelenleg körülbelül ezer pedigrés állata van, a gazdasága pedig szinte teljesen önellátó: a szükséges takarmányt saját maguk állítják elő, az áramot pedig nemsokára napelemekkel fogják megtermelni. Bővíteni is fog: egy pályázatnak köszönhetően karanténtelepet és újabb hodályt épít, valamint frissíti a farm gépparkját.

– Tőlünk nyugatabbra ha egy farmer eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor a gazdaságát vagy átadja az utódjának, vagy eladja. Valamiért ez Magyarországon nem jellemző, pedig jobb lenne, mert sok helyen látok megkeseredett idős gazdákat, akiknek már csak teher a sok feladat – fejtegette a látványosan energikus és lelkes Mátyás.

– Az állatokkal minden nap foglalkozni kell: karácsonykor, húsvétkor, újévkor is

– húzta alá, visszaemlékezve: amikor először jelezte a szüleinek, hogy ő is juhtenyésztéssel akar foglalkozni, lebeszélték például az egyetemről, mondván, utána nem fog visszatérni a gazdaságba, vagy emellett nem lesz ideje tanulni. Igazuk lett, ismerte el, hiszen ő maga is csak húsz év után tudta egy hétre letenni a munkát. Akkor végre elvitte a feleségét és három gyermekét nyaralni. Ez már nagyon kijárt nekik, fogalmazott, hiszen tudja, hogy a családja türelme és támogatása nélkül ma nem tartana itt.

A sikert saját bevallása szerint annak is köszönheti, hogy mindig a vevők igényeinek megfelelően gazdálkodott. Nagyon sok munkát fektetett például piackutatásba, azt keresve, hogy milyen tenyész-, vagy vágójuhokra van szükségük a hazai, esetleg a közeli országokban lévő állattartóknak. Így kötött ki 2009 táján a berrichon mellett, hiszen ebből még egy darab sem volt hazánkban, de mostanra a fajta kosai a negyedik helyen állnak a legkeresettebb tenyészállatok listáján. Az anyaállatoknak szintén van egy nagyon előnyös tulajdonsága: kiemelkedően sok tejük van, így a gazdájuk erős, egészséges bárányokat remélhet tőlük, magyarázta a juhtenyésztő.