Hatalmas üzletnek számít a mézhamisítás

A technológiai fejlõdés révén a kínai vegyészek a magyar akácmézet vagy a spanyol narancsmézet is tökéletesen le tudják másolni, egyedül a termék íze árulkodik az eredetérõl. Az európai méhészek szerint a huszonnegyedik órában van az ágazat, sürgõsen meg kell tisztítani a piacot. Ennek érdekében a januári tüntetéssorozat után õsszel újabb demonstrációs hullámot indítanak majd – írja a Magyar Nemzet.

fotó: pxhere.com

Forró õszre számítanak az európai méhészek, a januári tüntetéssorozatot követõen a nyár végén újabb, kiterjedtebb demonstrációhullám elindítását tervezik az ágazati szereplõk. Fulmer Takács Ferenc, az Egyesület az Európai Méhekért nevû szervezet elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az Euró­pa nagyvárosait érintõ fõ megmozduláshoz számos helyi szimpátiatüntetés is csatlakozik majd. A méhészek célja továbbra is az, hogy felhívják a figyelmet az ágazatot érintõ legnagyobb nehézségre, a mézhamisításra, és elérjék, hogy az európai uniós döntéshozók végre megoldást találjanak.

A fõként Kínából érkezõ, szintetikus, laboratóriumokban elõállított hamisítványok ellen évek óta igyekeznek fellépni a méhészek. Fulmer Takács Ferenc szerint részeredményeket sikerült elérni, végleges megoldás nem született.

– Amint fogást találunk az aktuá­lis hamisítási módon, egy kis szünetet követõen újabb módszerrel állnak elõ a kínai gyárak – fogalmazott az elnök. Emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelõtt sikerült megtisztítani a magyar piacot a hamisítványoktól, akkor laboratóriumi mérésekkel ki tudták mutatni, mely termékek azok, amelyek nem valódi mézet tartalmaznak.

A törekvésben az áruházláncok is partnerként mûködtek együtt a méhészekkel és a hatóságokkal, polcaikról pedig eltüntették a kétes eredetû árukat.

Az elmúlt öt évben jelentõs fejlõdésen ment át a kínai mézipar, ennek következtében például magyar akácmézet vagy spanyol narancsmézet is kínálnak a kínai exportõrök. Természetesen nem az történt, hogy a magyar méhészek egy kínai partneren keresztül adják el a mézet, csupán arról van szó, hogy a távol-keleti vegyészek tökéletesen le tudják másolni az adott termék paramétereit.

A laborvizsgálatokkal pedig gyakorlatilag lehetetlen különbséget tenni az eredeti és a hamisított méz között, csupán az íze árulkodik az eredetérõl. A sors fintora, hogy ebben épp az az eszköz segített a kínaiak­nak, ami eredetileg a csalást hivatott leleplezni. Egy olyan mûszerrõl van szó, amely a mézben levõ összes mérhetõ és ismert komponenst képes kimutatni.

Bár a Távol-Keletrõl érkezõ mézszállítmányok nagyobb része még mindig vállaltan kínaiként érkezik az európai kikötõkbe, az elmúlt egy-két évben elindult a burkolt export is. A kínai kereskedõnek csak egy uniós partnerre van szüksége ahhoz, hogy laborató­riumban elõállított áruját európai eredetû, kiváló minõségû áruként tudja eljuttatni a nagy csomagolócégekhez.

Ebben pedig óriási üzlet van: míg a gyárakban egy kiló hamis mézet – a cukorszirup árától függõen – 20-30 eurócentért állítanak elõ, az EU-s piacon már öteurós akác- vagy narancsmézként, esetleg két-három eurós virágmézként jelenik meg. A profit mértéke a drogkereskedeleméhez mérhetõ, nem csoda tehát, ha a mézhamisítás felszámolásában nem sokan érdekeltek.

Kínában ugyanakkor csupán a nyereségnek egy kisebb része marad. Az EU-s kikötõkbe jellemzõen egy euró körüli kilónkénti áron érkeznek a szállítmányok, a többit a köztes szereplõk, illetve a nagy európai csomagolócégek fölözik le.

Az egyesület elnöke szerint a magyar agrárminiszter által beterjesztett javaslat rövid távon segítséget jelenthet az ágazatnak. A megemelt támogatások és a jelölési szabályok szigorítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a méhészek levegõhöz jussanak.

– A jelölési rendszer rendbetételével a piac jelentõs része megtisztulna, a vásárlók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy ami Kínából érkezik, az hamisítvány. Ha pedig nem lesz a polcokon egyetlen kínai méz sem úgy, hogy közben több százezer tonna érkezik a kikötõkbe, akkor a hatóságoknak is feltûnhet majd a turpisság – fogalmazott az elnök.

Hosszabb távú megoldást az jelenthet, ha a termelõknek sikerül közvetlenül elérniük a fogyasztókat. Ezt célozza annak a védjegynek a bevezetése is, amely teljes körû garanciát ad a vásárlóknak arra, hogy amit a kosarukba helyeznek, az biztosan közvetlenül a termelõktõl származó, valódi méz.

– A vásárlók nem szeretik, ha átverik õket: mézet akarnak venni és nem vegyészek által elõállított szintetikus szemetet – mutatott rá a szakember. Majd hozzátette: az ágazat helyzetének rendezésében mindenki érdekelt: méhészet nélkül ugyanis nincs mézelõ méh, méhek nélkül pedig az egész ökoszisztéma jövõje kerül veszélybe.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet