Folytatódik az áresés a hazai benzinkutakon

Az árváltozás után a 95-ös piaci átlagára 667, míg a gázolajé 732 forint lesz. A hazai benzinkutakon az árcsökkenés ellenére nincs nyugalom: az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is befogadta mintegy félszáz kis töltőállomás-üzemeltetőnek a hazai hatósági árak szerkezete miatt benyújtott keresetét – tudatta korábban Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke.

Fotó: Pixabay

A kis kutak azért emeltek panaszt, mert a 480 forintos hatósági árral a magyar állam veszteséges működésre kényszeríti őket, amit tilt egy másik törvény.

Hozzáteszik, a helyzeten az sem segített igazán, hogy február végén a nagykereskedelmi árat is 480 forintban maximálták, így 0 forint árrés maradt. Ezt pedig a tavalyi, időarányos forgalom 80 százaléka után ígért, 20 forintos literenkénti támogatás sem kompenzálta, ugyanis az még a működés fenntartásra sem elég.

Az FBSZ számítása szerint a tavaly november 15-én bevezetett benzinárstop mostanáig legalább százmilliárd forintos veszteséget okozott a hálózattal nem rendelkező kis- és középvállalatoknak.

Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke szerint ráadásul az itthoni üzemanyag-ellátásban kulcsszerepet betöltő Molnak vagy annak részvényeseinek sokkal nehezebb lenne jogalapot találnia egy hasonló perhez. Ennek oka, hogy a befektetőket legfeljebb közvetett kár érheti, ami a magyar jog szerint nem lehet perindítási ok.

Mindemellett a Mol korábban nem látott bevételi rekordokat ér el, ami a részvényeseknek nagyobb osztalékot hozhatna, noha esett az árfolyam, de ebben az orosz-ukrán háború is közrejátszhatott. Dióslaki mindettől függetlenül úgy véli, ha akarná, a Mol több érvet találhatna egy állam elleni perhez, de kérdés, mennyire lehetne a vizsgálatot a hatósági áras üzemanyagok piacára szűkíteni.

agrotrend.hu / vezess.hu