Fergeteges hangulatú kolbásztöltő versenyt rendeztek Ballószögön (+videó)

Somogyi Lajos polgármester elmondta, hogy az első kolbásztöltőt még 2016–ban rendezték meg a településen. Jó példaként lebegett az önkormányzat szeme előtt a kunadacsi és a szabadszállási kolbásztöltő verseny, ahová évekig jártak versenyezni.

Az évek alatt folyamatosan nőtt a nevezők száma és nem csak disznótoros ételekkel készülnek a résztvevők: valaki pogácsát süt kemencében, míg a megyei önkormányzat elhozta a megye pálinkáját.

A kezdetektől hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre, ami nemcsak az ételekben, hanem hangulati elemekben és az öltözködésben vagy a használati eszközökben is megnyilvánul. Az önkormányzat két disznót is vágott, így azoknak a kilátogatóknak is jutott finom falat, akik nem neveztek a versenyre.

Fotó: BAON / Bús Csaba

Pálinkamustra is tartozott az eseményhez, kedden 80 pálinkamintát kóstolt a zsűri. A polgármester hangsúlyozta, hogy évről évre egyre magasabb a színvonal, mind jobb házipálinka–tételek érkeznek a kóstolókhoz. Ballószög egy Kecskemét vonzáskörzetében található nagyközség, igen sok városból kiköltözővel. Mindemellett megmaradt a jó értelemben vett falusias jellege, így a háztáji is sok otthonban megtalálható még – mondta el a polgármester. Persze átalakulóban van a házi sertéstartás és disznóvágás is, hiszen igen magasak a költségei, de továbbra is jelen van a faluban. A polgármester azt is elmondta, hogy Ballószög nem követi azt a trendet, amit országszerte több önkormányzat is, amikor is a helyi rendeletekkel szinte ellehetetlenítik a háztáji állattartást, hiszen ennek józan keretek között helye van a faluban.

A több mint 30 csapat között szerepelt a Bács–Kiskun Vármegyei Önkormányzat különítménye is, köztük Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum történeti-néprajzi osztályvezetője, akitől a disznóvágás néprajzi-helytörténeti hátteréről érdeklődtünk.

A történész elmondta, hogy évszázadok óta háztáji keretek között történt a saját téli élelmiszer előállítása. Ennek a téli ünnepkör végén, lélekben már a böjti időszakra és a húsvétra készülve kiemelt része volt a disznóvágás. Hangsúlyozta: ma már ritka, hogy a tartástól a kamráig a családok dolgozzák fel a sertést, de mégis meg kell tartani ennek hagyományát. Így a ma emberének is lehet kapcsolódása a disznóvágás tevékenységéhez, hiszen az együtt végzett munka a családi és közösségi összetartozást elősegítő folyamat. Ennek fontosságára az ilyen rendezvények ráirányítják a figyelmet. A néprajz által felkutatott hagyományos eszközöket – kolbásztöltőt, üstöt vagy faszenes pörkölőt – is segít visszacsempészni a mába. Szót ejtett arról is, hogy nem mindig volt életbiztosítás a disznóvágás. A Rákosi-korszakhoz kötődik a feketevágás kifejezés, amikor tilos volt otthon disznót vágni, így inkább megfojtották az állatot, hogy ne adjon ki hangot. A járásbíróságok ügyanyaga arról tanúskodik, hogy ebben az időben a térségben a legtöbbeket a feketevágás vagy egyéb be nem szolgáltatás miatt állították bíróság elé.

A zsűrit Mari János kolbászmester és Garaczi János, a Tanyacsárda tulajdonosa alkotta. Mari János a jó sült kolbász titkáról beszélt. Elmondta, hogy a legfontosabb a hús és a szalonna megfelelő aránya. Ezt követi a harmonikus fűszerezés – ami persze tájegységenként változik: például a sváb termékekben nincs bors és kömény, míg Kecskemét felé közeledve ezek megtalálhatók a kolbászban. Az igazi jó sült kolbász roppanós, szaftos és nem túlsütött. A fűszerezést el kell találni, inkább pikáns legyen, mint erős. Kívánja a jó minőségű paprikát, amiből megint nem szabad túl sokat használni. Mari János hangsúlyozta: a hagyományos receptúrát érdemes használni, a kolbász nem bírja el az újragondolós kísérletezést.

Garaczi János a falusi vendégasztalok mustráját tartotta. Az ítész először az egyes asztalok összképét figyelte, melynek része a tisztaság, a kínálat bősége és annak összképe. A jó falusi vendégasztalon a kolbászon kívül igen sok minden található: sonka, hagyma, paprika, pogácsa vagy a farsangi időszak eledele, a különböző féle fánkok, és persze a jó italok, a borok és pálinkák. Garaczi János elmondta, hogy egyre nagyobb arányban megtalálhatók az asztalokon a mangalicából készült termékek is. Hangsúlyozta: örvendetes, hogy az ilyen rendezvényeknek hála nagyszüleink étkeit megismerhetik a mai fiatalok is.

A gasztroélményen kívül a jó zene biztosította a kiváló hangulatot. A Csibe és társai zenekar zenélt a színpadon, míg a Kereki Nótások a csapatok között elvegyülve nótáztak.

Képgaléria itt.

agrotrend.hu / BAON, Horváth Péter