Hírek

Fejlődik az ökogazdálkodás, de még mindig kevés a vevő

Az egyre bővülő ökogazdálkodásban fontos lenne, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-exportról el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt termékek felé. Ez azonban nem mindig megy zökkenőmentesen.

– 2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a hazai ökoterületek mérete – mondta Feldman Zsolt. Az agrártárca államtitkára az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet konferenciáján azt is hangsúlyozta, hogy a csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodás fenntartására vagy az áttérésre lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult a növekedéshez – írja a Délmagyar.

Ökotanúsítások

A területbővülés mellett a vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben még csak 2300 volt ökotanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at.

– A javulás örvendetes, a cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer-előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca – mondta Drexler Dóra. A kutatóintézet ügyvezetője – aki az Ökogazdálkodók Európai Szövetségének alelnöke is – hangsúlyozta, ez a piac évente 8-10 százalékkal bővül az Európai Unióban.

Feldman Zsolt államtitkár kiemelte, hogy az új, európai Közös Agrárpolitika (KAP) kialakítása és a magyar stratégiai tervezés folyamatban van, s ebben számítanak az ökológiai ágazat szereplőinek szakmai javaslataira. Hangsúlyozta, hogy az új KAP 2023-as indulása előtt, az úgynevezett átmeneti időszakban a tárca egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait.

Az érintett gazdálkodóknak nyilatkozni kell majd meghosszabbítási szándékukról, amelynél kiemelten fontos lesz a földhasználati jogosultság igazolása is.

Fotó: Kuklis István / Délmagyar

Támogatások

– Nekünk is volt ilyen fenntartási és áttérési támogatásunk, egyelőre csak egy tájékoztató levelet kaptunk, hogy ezt meghosszabbíthatjuk – mondta lapunk megkeresésére Kiss László. A balástyai Évkerék Ökotanya tulajdonosa és felesége a homoktövissel foglalkozik kiemelten, ennek idei termésmennyisége közepes.

– Miután van szerződésünk, reményeink szerint el tudjuk majd adni a tisztított bogyót.

– A hazai agráriumban és azon belül az ökoágazatban a területi növekedés mellett célzott termékpálya-fejlesztésekre, valamint az ökotermékek itthoni fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz. Fontos, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-exportról el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé – hangsúlyozta Drexler Dóra.

Iskolagyümölcs?

Ezzel maximálisan egyetért Kiss László, a nyers gyümölcsön kívül jelentős mennyiségű homoktövisvelőt is értékesítenek.

– Sajnos van még a tavalyelőtti velőből is, ami jelzi, hogy itthon kevesen ismerik és vásárolják ezt az egészséges terméket. Elképzelhető, hogy ezt, vagy egy részét jövő tavasszal meg kell semmisíteni, pedig 10 tonnáról van – panaszolta.

Kiss László szerint államilag kellene valamit ezen segíteni, hiszen Magyarországon megtermelt értékről van szó. Ha az iskolagyümölcs-programban, illetve a közétkeztetésben nagyobb hangsúlyt kapna a homoktövis, az meglátszana a gyermekek egészségén

agrotrend.hu / Délmagyar