Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

A két tárcavezető a Rábavidéken járva találkozott a magyarországi szlovén kisebbség helyi vezetőivel és közösen megtekintettek egy a Rábavidéken működő mintagazdaságot is. Nagy István a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország minden eddiginél nagyobb erdősítési program végrehajtásának időszakát éli, 2030-ig 23 százalékról 27 százalékra kívánják növelni az ország fával borított területeinek arányát, ehhez pedig a szlovén erdészeti szakemberek segítségét és tapasztalatait is igénybe szeretnék venni. Az agrárminiszter közölte, hogy a magyar kormány az állami erdőgazdaságokat nonprofit jellegűvé alakítaná át. Hozzátette: a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepet kívánnak adni a fenntarthatóságnak, a természeti értékek megóvásának, és csökkenteni szeretnék az állami erdészetetek gazdasági jellegét.

Fotó: Fekete István

A miniszer a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Magyarországon és Szlovéniában is egyre több a vaddisznók okozta vadkárt, ezért növelni szeretnék gyérítésüket. Hozzátette: az afrikai sertéspestis – amelyet Magyarországon csak a vaddisznókban mutattak ki – szerencsére sem a Dunántúlra, sem Szlovéniába nem jutott el. Szavai szerint továbbra is fontos, hogy a két ország hatékonyan összehangolja egymással állategészségügyi intézkedéseit.
   
Irena Sinko a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a határ mindkét oldalán meg kell őrizni a mezőgazdasági területek erre a vidékre jellemző "mozaikos szerkezetét" és fokozottan kell támogatni azokat, akik hagyományos mezőgazdálkodást folytatnak. A szlovén miniszter kijelentette: szeretnének Szlovéniában is egy a felsőszölnökihez hasonló mintagazdaságot létrehozni. Hozzáfűzte, hogy a hagyományos mezőgazdálkodás, a táj megóvása olyan kulturális érték, ami mindkét országban segíti a nemzetiségek megmaradását.

agrotrend.hu / MTI