Hírek

Bajban a Balaton szupernövénye

Egy fűféle, amely öt, de ötszáz centiméteres is lehet, a trópusoktól a hideg-mérsékelt övig, a tengerszinttől a 3000 méteres magasságáig, a félsivatagoktól a mocsarakig megtalálható mindenhol, és amelyet egymástól függetlenül annyi tudós leírt, hogy latin elnevezése mellett több mint 140 szinonimája létezik. Ez a különleges növény a nád.

Hogy minek köszönhető a nád egyedülálló elterjedése és szuperereje, és miért kulcsfontosságú a Balaton életében, arról dr. Tóth Viktor az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa beszélt – írja a Turista Magazin.

Nélkülözhetetlen láncszem

„A nád kimagasló alkalmazkodóképességgel bír, meg tud élni nagyon eltérő hőmérséklet, sótartalom és vízborítottság mellett. Noha az álló- vagy lassan folyó vizeket részesíti előnyben, nem ritka autópályák, vasúti töltések mentén, és parlagon hagyott területeken sem. Magyarországon a legnagyobb kiterjedéssel a Fertő-tónál, a Kis-Balaton és a Balaton környékén, a Velencei-tónál, a Tisza-tónál, valamint a Hortobágyon van jelen.”

A Balatonban a nádasok a parttól egészen a kétméteres vízmélységig nőnek be, és a növényeken kívül több vírus-, baktérium-, gomba-, alga- és állatközösségnek adnak otthont. A nádasok a Balaton-sőt egész Európa- biodiverzitás-központjainak tekinthetők, az általuk termelt szerves anyag pedig az egész Balaton energia-körforgásáért felelős.

Fotó: Balatoni Limnológiai Intézet

Hatalmas szupernövények

Míg a nád ivaros (maggal) és ivartalan (szárról, gyökérről történő) szaporodásra a vízzel nem vagy csak időszakosan borított területeken egyensúlyban van, addig a vizes területeken az ivartalan szaporodás dominál – ekkor a nád elsősorban kúszó gyökértörzseivel (rizómáival) terjed.

„Ezek az egymáshoz gyökértörzzsel kapcsolódó, genetikailag azonos klónokból álló szupernövények idővel akár több száz négyzetméteres foltokban dominálhatják egy-egy nádas bizonyos pontjait. A fizikai kapcsolat előnye, hogy a klón egyedei segíthetik egymást, de ennek a stratégiának megvan a hátulütője is: a nagy kiterjedésű, de mostoha körülmények esetén, amelyek kihatnak az egész klónra, nem ritka, hogy az egész állomány elpusztul. Ez volt tapasztalható a 70-es, 80-as években a Balatonban, de helyenként most is előfordult.”

Veszélyben vannak az európai nádasok

A nádasok számtalan fajnak biztosítanak búvó-, szaporodó-, élő- és táplálékszerző helyet, így a nádasok eltűnésével a hozzájuk kötődő fajok is veszélybe kerülnek. „Ezért fontos a nád védelme, mivel csak ez biztosíthatja a speciális élőhelyhez kötődő fajok megőrzését is. A parti zónák zavarása, állandó szűkülése miatt a nádasok egész Európában veszélyeztetett társulásnak számítanak”- emeli ki Tóth Viktor.

Fotó: Balatoni Limnológiai Intézet

A nád pusztulása természetes folyamat is lehet, amely évtizedeken keresztül mehet végbe. Azonban gyakran az ember is hozzájárul, vagy azt rendkívüli mértékben felgyorsítja. A nádasok zavarása, bolygatása, végső soron a nádas kiirtása azzal jár, hogy végzünk az adott területen nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő közösségekkel is.

„Gyakran még a jó szándékú, de tapasztalatlan beavatkozás is károsan hat a nádasok állagára. A nádasokat semmiképp sem az esztétikumuk alapján kéne megítélni – ahogy azt gyakran megteszik a Balaton környékén – hanem a hasznosságuk alapján” – hangsúlyozza dr. Tóth Viktor. „A pusztuló nádas kinézete lehet, hogy az ember számára nem kívánatos, de a megléte szükséges a faji sokszínűség megóvásához. A környezeti változatosság fenntartásához a pusztuló nádasokra is szükség van, illetve azoknak a speciális közösségtípusoknak is szüksége van a pusztuló nádasokra, amelyekhez kötődnek.”

agrotrend.hu / Turista Magazin