Azt szokták mondani, hogy aki megáll, az lemarad…

– Legjobb tudomásom szerint a Caussade Hungary Kft. a Kelet-Európai régió tagja a cégcsoporton belül. Milyen országokat tartalmaz ez a régió?

– Valóban, Magyarország a Caussade-on belül a Kelet-Európai régióhoz tartozik. Ebben alapfelállásban négy ország volt eredetileg: Románia, Bulgária, Magyarország és Moldávia. Időközben a cégen belül volt egy kis átrendeződés, és Szerbia, Szlovénia, Horvátország, azaz a volt Jugoszláv tagköztársaságok a mediterrán régióból átkerültek hozzánk. Úgyhogy most már így bővült a csapat. A régió központja Bukarestben van, ott székel a francia származású regionális igazgatónk.

– Hol termelik azt a vetőmagot, amit Magyarországon értékesítenek?

– Ez egy érdekes kérdés. A nagy szántóföldi kultúráknál kizárólag külföldön van vetőmag előállításunk, főleg Franciaországban és Romániában. Apró magvakban hazánk tekintetében az anyacég közvetlen kapcsolatban áll a Pannon Maggal. Mosonmagyaróváron készülnek ezek a vetőmagok, ám nem kerülnek vissza Magyarországra jelen pillanatban, hanem főleg Nyugat-Európában történik az értékesítésük. De ez kimondottan csak az apró magvakra vonatkozik! Illetve a kalászosok tekintetében az utóbbi időben bemutattunk egy elég speciális programot. Korábban másodfokot állítottunk elő az itthoni partnereinkkel, ám ezen a modellen változtattunk, immár az első fokot kiadjuk előállításra, és licencdíj fejében ezt közösen értékesítjük az előállító partnereinkkel.

– Mik a főbb növényeik a termékpalettán? Kíváncsi lennék arra is, hogy melyik áll legközelebb a szívéhez?

– A nagy szántóföldi kultúrákban mindenhol ott vagyunk. Jelen pillanatban a tavaszi szezon beindulóban van, megindultak a vetések, a kukorica és a napraforgó az, amit mindenképp meg kell említenem, de kis mértékben jelen vagyunk a szójában, a tavaszi telepítésű lucernában és a cirokban is. Bár ez utóbbi egy kicsit marginális vonal számunkra, hiszen a fő kultúráink magától értetődően a napraforgó és a kukorica. Az őszi vetésűeknél ugyanez mondható el a kalászosokról, elsősorban az őszi búzáról, de jelen van a portfóliónkban az őszi árpa, a tritikálé, az őszi káposztarepce és szóba jöhet még itt is a lucerna.

– Egy kicsit térjünk vissza a szójára… Nemrég készítettem Jakab elnök úrral egy interjút, melyben hangsúlyos témakör volt a fehérje önrendelkezés hazai megoldása. Észlelhető valamilyen fajta megnövekedett érdeklődés a szója irányában?

– Jelen pillanatban nem. Megvannak azok a bejáratott csatornák, megvannak azok a cégek, akik a szójavonalon nagyon erősek. Mivel mi importban kapjuk a szóját, nagyon kínosan ügyelünk arra, hogy a GMO-mentességet meg tudjuk őrizni, és ez bizonyos szempontból feszültséget okoz. Korábban volt is egy kis problémánk abból adódóan, hogy az a termék, ami Romániából GMO-mentesen szántóföldi forgalomba kerülhet, az Magyarországon szigorúbb elbírálás alatt van. Természetesen mi ezzel a jogszabállyal, illetve a szabályozással egyetértünk. Épp emiatt óvatosak vagyunk. Ha mondjuk Franciaországból kaphatnék szójába vetőmagot, akkor az teljesen más szituáció lenne… De a román eredetű szójával egy kicsit óvatosnak kell lennünk.

– Lehet, hogy muszáj lesz Franciaországból beszerezni… De lépjünk túl a szóján, s nézzük a jelenlegi piaci helyzetet általánosan a vetőmagellátás tekintetében. Mindenfelől hallható, hogy a gazdák rendesen bespájzoltak az input anyagokat… Érződik ez önöknél is vetőmagvásárlás ügyileg?

– A szezon elején elég nagy igény volt a magas olajsavas napraforgóra. Ezen a téren egy nagyon jól bejáratott hibridünk van, évek óta forgalmazzuk. Rendkívül jó hozammal, stabilan és jó beltartalmi értékekkel szerepel a magyar piacon, kedvelik a gazdák. Aztán a szezon közepén egy kicsit változott a trend, és az utóbbi hetekben előtérbe került az olajsavas napraforgó. Meg kell jegyezni, hogy elsősorban a kereskedelmi napraforgó árai befolyásolják a vetési kedvet, ahogy azt is, hogy időközben azért eltűnt az az árkülönbség, ami tapasztalható volt a magas olajsavas és a linósavas napraforgók között. És nem azért, mert lejjebb ment a magas olajsavas ár, hanem azért, mert a linósavas napraforgó ára megemelkedett.

– Tud olyan számot mondani nekünk, hogy körülbelül mekkora területen használják Magyarországon a vetőmagjaikat?

– Becslésünk szerint olyan másfél-két százalék körüli összességében a piaci részesedésünk.

– Tudtak-e elég készletet felhalmozni ahhoz, hogy kiszolgálják a gazdákat tavaszi vetőmag tekintetében?

– Igen, fel voltunk erre készülve. A központunktól kapott információk alapján a vetőmag előállítások nem úgy sikerültek, ahogy azt az előállítók gondolták. Főleg a kukorica esetében, de ennek ellenére sikerült olyan módon pozicionálni az itthoni készleteket, hogy gyakorlatilag az anyacégtől minden vetőmagot rendelkezésre tudtak bocsátani. Az egyedüli olyan szegmensünk, ahol némi átmeneti zavar alakult ki, az a duószisztemens kukorica volt. Ott sokkal nagyobb igény lett volna, mint amit ki tudtunk szolgálni. Gyakorlatilag az már a szezon elején elfogyott, de azt gondolom, hogy a jövőre erre már fel tudunk készülni.

Ezen kívül azt mondhatom, hogy jelen pillanatban is 24 órán belül ki tudjuk szolgálni az igényeket. Már most, a napokban is történtek olyan pótrendelések, ahol a termelő nagyobb vetőmag normával vetette le a napraforgót, elszámolta a területét, és folyamatos pótlásokat kért. Ebben az esetben a kereskedőkkel egy szoros együttműködés keretében belül ezeket a megrendeléseket 24 órán belül eljuttatjuk a termelők részére.

Fontos megjegyeznem, hogy elővigyázatosságból Kunszentmiklóson egy pufferraktárat hoztunk létre. Ennek azért láttuk szükségét, mert a központi logisztikai raktárunk, nem csak mi használjuk, hanem más mezőgazdasági input cégek is, akik információink szerint Észak-Olaszországból is hoztak be nyersanyagot. Még abban az időszakban is, amikor az ottani területek karanténba kerültek…

A kunszentmiklósi raktár létrehozása azt a célt szolgálja, hogy amennyiben bármilyen probléma történik a fő raktárral, és önhibánkon kívül mondjuk a raktár karanténba kerül, akkor is folyamatosan el tudjuk látni a gazdákat. Nagyjából fele-fele arányban elosztottuk a készleteinket, és Kunszentmiklósra külső beszállítók nem szállítanak.

Az importkukoricáknál minden esetben a magyarországi GMO-vizsgálatot elvégezzük, függetlenül attól, hogy mi az anyacégtől megkapjuk az ottani GMO-vizsgálatokat. Az említett okok miatt tesszük ezt, hiszen mint korábban mondtam, a magyarországi szabályzás szigorúbb a GMO tekintetében, mint a Román. Teljesen mindegy, hogy francia, vagy román eredetű a vetőmag. Minden esetben minden egyes tételen elvégeztetjük ezt az itteni vizsgálatot.

– Fontos szempont az értékesítési ár… A forint-euró árfolyam jelentősen elszaladt… Mennyire tudják ezt kezelni?

– Ez a helyzet közvetlenül érint bennünket, hiszen az összes vetőmagot az anyacégtől szerezzük be, és euró alapon megy az elszámolás. A magyar piacon a magyar gazdák felé viszont kizárólag forintalapú szerződéseket kötünk, és azt gondolom, hogy szolidárisnak kell lennünk ebben a szituációban, tehát a tavaszi szezonban mi semmilyen árnövekedést nem kívánunk a termelők, illetve a piac irányába érvényesíteni! A kereskedőpartnereinkkel megkötött szerződések is az eredeti kondíciók szerint mennek. Semmiféle árfolyam különbözetet nem kívánunk a partnereinkre terhelni, tehát ez most házon belül marad.

– Akad valami olyan újdonság a palettán, amit megosztana velünk? Akár egy új fajta, egy új hibrid?

– Azt szokták mondani, hogy aki megáll, az lemarad… Nekünk, mint vetőmag nemesítő cégnek, folyamatosan fejlesztenünk kell a genetikánkat, illetve a megoldásainkat. A tavalyi évben került bemutatásra, igaz akkor még csak kisebb kereskedelmi mennyiségben egy szemes kukorica kombinációnk, ami az idén két kombinációban is elérhető volt. A lényeg, hogy két kukoricát, ami egymásnak komplementere, egy táblában, meghatározott vetésminta szerint kell a termelőnek elvetnie.

Ezek azonos érési időben együtt virágzó kukoricák, de tudományosan úgy kísérleteztük ki, hogy a virágzást 7-10-12 nappal eltoltuk. Magyarországon nagyon sokszor találkozunk a légköri aszály a jelenségével. Az elmúlt években is tapasztaltuk, hogy gyönyörű szép zöld állományokat láttunk, és gyakorlatilag utána a betakarításnál nem voltak csövek, mert a megtermékenyülés nem így történt. Jelenleg is szárazság van, korlátozó tényező a csapadék, annak az eloszlása.

Ezt a kukoricát kimondottan az ilyen területekre kísérleteztük ki, ahol nehézkes az öntözés és a csapadékutánpótlás nem megfelelő. Büszkén mondhatom, hogy ez mindenképpen egy innovatív megoldás. Egyébként korábban volt már hasonló, szintén egyedi megoldásunk, csak azt silókukoricában vezettük be. Ez a duó 610-es, illetve a duó 460-as kombinációnk, ahol szintén két hibridet kell meghatározott vetésminta szerint a táblába vetni, viszont ott nem a virágzáson van a hangsúly, hanem a beltartalmi értékeken, ami a silókészítésnél nagyon számít.

Az egyik kukorica a lassú keményítőt, a másik pedig a gyors keményítőt adja. Tehát az ebből készített szilárd takarmány hasznosulása is kedvezőbb. Az állategészségügyi kérdéseknél, a tömeggyarapodás vagy a tejminőség tekintetében is javulásokat tapasztaltunk, illetve a bendőacidózis elkerülését is tudjuk ezzel egy kicsit kompenzálni.

A vetőmagcsávázás tekintetében viszont két új dologról kell, hogy beszámoljak. Napraforgó esetében egy új csávázási technológia került az idén bemutatásra. Ez több, mint csávázás, hiszen megfelelő módon osztályozott vetőmagról van szó. Ezt egyébként a Monosemmel közösen teszteltük, és ők jóvá is hagyták ezt a technológiát. Gyakorlatilag az ilyen alkalmazott vetőmaggal a vetéssebesség másfélszeresére növelhető.

Munkacsúcsban mindenképpen értékelendő, hogy ennyivel hamarabb lehet egy napraforgó táblát elvetni. Bérvetések tekintetében sem elhanyagolható ez az időnyereség, valamint ez a megoldásunk a precíziós növénytermesztést is támogatja. A méretbeli osztályozásokon kívül, olyan speciális, 4-5 réteg bevonattal látjuk el a vetőmagot, ami az alapcsávázáson kívül egyéb mikroelemekkel támogatja.

Például egyéb tápanyagokkal támogatjuk meg a növény fejlődési kezdetét, és ez ugyebár az egész fejlődési stádiumra kihat. Kukorica területén egy hasonló megoldásunk van, ahol nitrogén, foszfor, cink és mangán kerül a vetőmagra, ami szintén a kezdeti fejlődését próbálja meg segíteni, s természetesen hosszabb hatása is lesz majd a fenofázis során.

– Tényleg úgy néz már ki az egész lassan, mint egy tudományos-fantasztikus film. Nyilván segít a gazdáknak, hogy ezek a vetőmagok így vannak bevonva…

– Az egyre szigorodó környezetvédelmi és növényvédelmi előírások az irányunkban is olyan nyomást mutatnak, hogy nekünk is ki kell találni olyan innovatív dolgokat, amik valamennyire próbálják ezt kompenzálni. Sajnos a csávázásnál tiltott a rovarölő szerek alkalmazása. A vetőmagnak viszont biztosítani kell azokat az ideális feltételeket, amik a kezdeti fejlődéshez szükségesek. Mi ezekkel a megoldásokkal próbáljuk a hiányzó növényvédelmi technológiákat pótolni, amennyire lehet. A kísérletek mindenesetre elég pozitív hatást mutatnak mindkét csávázás esetében.

Mátrai Zoltán

agrotrend.hu / Caussade