Az uniós országok közel fele aszálytól szenved

Az Európai Unió területének 45 százalékában aggasztó az aszályhelyzet az Európai Aszálymegfigyelő Intézet (EDO) adatai szerint: ez a három szintű aszálybesorolásból a második, figyelmeztetési szintre helyezte a blokk területének közel felét a július 20-át megelőző tíz napban.

A terület 15 százaléka a legsúlyosabb, riasztási fokozatú aszálybesorolás alá esik jelenleg: ezeken a területeken nemcsak a föld száradt ki, de már a növények is veszélyben vannak a Sky News cikke.

A számadatok nem mutatnak nagy javulást az előző 10 napos időszakhoz képest, amikor a száraz talaj 46 százalékára adtak ki a figyelmeztető jelzést, 13 százaléka pedig riasztási fokozatú volt.

Fotó: MTI/AP

Az augusztusra és szeptemberre vonatkozó további negatív előrejelzések fokozzák az amúgy is nagyon kritikus helyzetet. Ha ténylegesen ezeknek megfelelően alakul az időjárás, akkor az aszály súlyossága és a mezőgazdaságra, az energia- és vízellátásra gyakorolt hatások súlyosbodnak – figyelmeztetett az EDO júliusban.

A francia aszály miatt egyes települések ivóvíz nélkül maradtak, az ágazatban dolgozók szerint télre tejhiány alakulhat ki, és a kukoricatermelés 18,5 százalékkal maradhat el az átlagostól.

Hazánk is érintett

Az EDO szerint nagy mértékű növényzeti stressz sújtotta az olasz alföldet, Franciaország nagy részét, Közép-Németországot, Kelet-Magyarországot, Portugáliát és Észak-Spanyolországot, miközben az európaiak az ukrajnai háború következtében megemelkedett élelmiszerárakkal küzdenek. Az olajbogyó- és bortermő Toszkánában küzdenek a termények megmentéséért a szárazságok és hőség közepette.

David Hill professzor, a Natural England korábbi elnökhelyettese szerint az intenzív gazdálkodási gyakorlatok súlyosbították az aszályokat: a talaj kevésbé képes megtartani a nedvességet, így kiszárad vagy könnyebben elmossa a víz. "Ahol a mezőgazdaságot nagymértékben intenzifikálják, ott olyan egyszerű ökoszisztémák jönnek létre, amelyek nem bírják a sokkot. A nagy méretű gazdaságok sokkal kevésbé ellenállóak a környezeti változásokkal szemben, mint a különböző gazdálkodási gyakorlatok mozaikja" – mondta.

Az energiahány is fokozódhat általa

A folyók alacsony vízszintje és a magasabb vízhőmérséklet egyes területeken az energiatermelést is akadályozta. A vízhiány csökkentette Olaszország vízenergia-termelését, a víztartalékokban tárolt energiapotenciál az elmúlt évek szintjének körülbelül felére esett vissza. A vízenergia hasznosítására szolgáló víztározók vízszintje kilenc országban, köztük Szerbiában, Montenegróban és Norvégiában csökkent. Az EDF nukleáris szolgáltató múlt héten a Garonne magas folyóhőmérséklete miatt csökkentette a délnyugat-franciaországi erőművek teljesítményét,

56 reaktorának fele karbantartási vagy korróziós problémák miatt már nem üzemel.

Spanyolországban a jelenlegi feltételek veszélyesek az erdőtüzek kialakulásának szempontjából, míg az erdőtüzek veszélye Portugália nagy részén magas vagy szélsőséges. Az éghajlatváltozás miatt a Földközi-tenger térségében az aszály egyre súlyosabbá és valószínűbbé válik, bár nem minden aszályért ez a felelős.

Az aszály okai összetettek, de az éghajlatváltozás két kulcsfontosságú módon befolyásolja azt. A csapadékot rövidebb és intenzívebb időszakokra koncentrálja, így a víz nehezebben tartható meg. A melegebb hőmérséklet eközben több vizet párologtat el.

agrotrend.hu / Infostart