Hírek

Az emberiség meghaladta a globális biomassza teljes tömegét

Földünket a 21. században soha nem látott módon alakítja az ember tevékenysége, többek közt a gyártás és a felhalmozás. Az ember bolygóformáló – un. antropocén – korszakára jellemző újabb kutatást publikáltak nemrégiben, ezúttal az izraeli Rehovot Weizmann Tudományos Intézet munkatársai.

A tanulmány tömegalapú kvantitatív és szimbolikus jellemzést ad az ember által kiváltott antropocén korszakról 1900-tól egészen napjainkig, az alábbi hat "nyersanyag" kategóriát vizsgálva: beton, tégla, aszfalt, fém és műanyag, építésnél használt faanyag és papír, valamint üveg – írja az ecolounge.hu.

fotó: pixabay.com

A tanulmány egyik konklúziója szerint a népesedés, a fokozódó termelés, valamint a környezetpusztítás eredményeként 2020-ban az ember által előállított dolgok tömege már elérte a körülbelüli 1,1 teratonnát (1,1 x 10004 tonna), meghaladva így a globális biomassza teljes tömegét.

1900-ban az ember által gyártott dolgok tömege még csak 3 százaléka volt a biomasszának. Azóta – átlagosan egy évre vetítve – több mint 30 gigatonnával (30 000 000 000 tonna) növekedett minden évben.

Biomassza: Ökológiai (környezettudományi) fogalom. Adott ökoszisztémában egy adott időpontban meghatározott mennyiségű szervezet – azaz szervesanyag-tömeg – van jelen, ennek mennyiségét nevezzük biomasszának, mely a fitomassza (növények tömegének), a zoomassza (állatok tömegének) és az egyéb élőlények tömegének az összege.

A tanulmány további megállapításai:

A legnagyobb antropogén tömeget az épített környezet és az infrastruktúra adja, első helyen a betonnal: Az építőipar antropogén hatása erőteljesen növekedett az 1950-es években, amikor a tégla helyett egyre inkább betont kezdtek el használni, valamint az 1960-as években, az aszfaltburkolatok tömeges alkalmazásával.
A műanyagok tömege önmagában nagyobb, mint az összes szárazföldi és tengeri állatoké összesen.
Átlagosan minden ember esetében hetente termelődik a saját testtömegénél nagyobb antropogén tömeg.
Az első mezőgazdasági forradalom óta az ember hatására nagyjából megfeleződött a növényi biomassza állomány.
Az ember bolygóra gyakorolt hatása 20 évente megduplázódik.
Ha a termelés ilyen ütemben folytatódik, akkor a gyártott dolgok össztömege 2040-re meghaladja a 3 teratonnát!

Az épített környezet – így a beton gyártása és felhasználása – kapcsán íme egy példa, a napi 240 000 hordónyi olajat termelő Dubaj épülése 20 év távlatából.

A kutatók úgyszintén támogatják azt az évek óta húzódó tudományos döntést, hogy a jelenlegi korszakot végre hivatalosan is nevezzék el antropocénnek, tükrözve az emberi tevékenység bolygónkra gyakorolt drasztikus hatását.

fotó: pixabay.com

Mert mint a tanulmányban is láthatjuk, noha a kifejezést számos tudós használja, elnevezése még mindig csupán javaslati szinten létezik. Az "Antropocén"-t az 1980-as években Eugene F. Stoermer ökológus vezette be a most elterjedt értelemben, majd a Nobel-díjas légkörkémikus, Paul Crutzen terjesztette el a köztudatban. Crutzen úgy vélte, hogy az emberi tényező hatása a Föld atmoszférájára olyan jelentős volt, hogy a litoszféra számára egy új földtörténeti kort szükséges létrehozni.

Valószínűsíthető, hogy a kor hivatalos "rögzítése" eddig azért nem történt meg, mert a tudósok között máig nincs egyetértés a tekintetben, hogy az ember saját tevékenységével valóban negatív hatást gyakorolt-e az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre. Ugyanakkor akik ezzel a tézissel – nagyon is helyesen – egyetértenek, a kor kezdőpontja tekintetében nem jutottak ez idáig konszenzusra: egyes tudósok szerint – a légköri bizonyítékok alapján – megfelelő lenne az ipari forradalommal (késő 18. század) kezdeni, más tudósok az atomkorszak kezdetére (a Trinity nukleáris teszt 1945. július 16-i) időpontjára tennék. Vannak, akik még korábbra helyeznék a kezdetét, például a földművelés megjelenésére és a neolitikus forradalom idejére, és mindezek mellett egy jelentős kisebbség támogat még néhány alternatív időpontot is.

agrotrend.hu / ecolounge.hu