AM-államtitkár: a digitalizáció erősíti a kistelepüléseket

Farkas Sándor szerint a robotizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia nélkül a vidék jövője sem képzelhető el, de a fejlesztési pályázatok népszerűsége bizonyítja, hogy a kistelepüléseken élők felismerték technológiaváltás jelentőségét.

fotó: pixabay.com

Az államtitkár szerint a fejlődés iránti igény azzal magyarázható, hogy a gazdatársadalom az ország leginnovatívabb közösségei közé tartozik, hiszen minden nap más körülményekkel, újabb és újabb kihívásokkal szembesülve kell dolgozniuk. Farkas Sándor üdvözölte, hogy a digitalizáció jelentősen csökkentette a falvak és a városok közötti különbségeket, így a magyar vidéket senki nem tekintheti többé leszakadó, elmaradott területnek.

Sokkal inkább a megújulás lehetőségét rejtő, nemzetgazdasági jelentőségű térségnek tekinthető, amely válságos időkben is biztosítja az egész ország élelmiszerellátását – tette hozzá.

Az elmúlt évek fejlesztési támogatásai jelentősen javították a kistelepülések gazdasági és népességmegtartó erejét, a helyi közszolgáltatásokat és infrastruktúrát. 2027-ig több mint 4 ezer milliárd forintnyi, túlnyomórészt költségvetési forrásból megújulhat a magyar mezőgazdaság, a belföldi élelmiszeripar, a termelők így a nemzetközi piacokon is sikerrel szállhatnak versenybe – hangsúlyozta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára szintén úgy vélte, hogy a magyar vidék lehet a digitalizáció egyik nagy nyertese. Solymár Károly Balázs hozzátette, már a legkisebb falvakban is olyan színvonalú az internetszolgáltatás, mint a nagyvárosokban.

A vezetékes internet világrangsorában Magyarország a 11. helyen áll, és a mobilnet minősége is jobb, mint számos nyugat-európai országban. A Digitális Jólét Program indulásakor országszerte 800 ezer háztartás kapcsolódhatott korszerű internethálózatra, ma már a háromnegyedük rendelkezik ilyen lehetőséggel – emelte ki. Az ITM helyettes államtitkára az 5G alkalmazását tekinti a következő nagy technológiai ugrásnak, amelyből a magyar vidéknek sem szabad kimaradnia. A Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője szintén azt emelte ki, hogy a vidék támogatása nem merült ki az önkormányzatok konszolidációjával 2010 után, és a következő évek is nagy lehetőségeket tartogatnak a kistelepülések számára.

Gál András Levente szerint a modernizáció legfontosabb eszköze a digitalizáció, ezzel lehet az életminőséget a leggyorsabban javítani, a falvak és a kisvárosok különösen sokat nyerhetnek a technológiaváltással. A településfejlesztési programok összehangolásáért felelős és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztos az elnéptelenedés miatt tartja fontosnak a vidék támogatását.

Gaal Gergely úgy fogalmazott, hogy a legkisebb közösség is érték, a falvak életben tartása pedig "nem a múlt konzerválása, hanem jövőbe mutató szükségszerűség".

Hozzátette, hogy a vidék jövője több fejlesztési program összehangolásán múlik, és az ország vezetésének felelősséget kell viselni a támogatásokért, hiszen a kistelepüléseken élők érdekei az elmúlt száz évben rendre háttérbe szorultak, a nekik járó segítséget mostanáig nem kapták meg az államtól.

A vidéki önkormányzatok számítanak a fejlesztések folytatására, ezért továbbra is olyan kormányra van szükségük, amely biztosítja számukra a pályázati lehetőségeket – hangsúlyozta Gaal Gergely.

agrotrend.hu / MTI