Agrárbiztosítási piac: érdemes-e kockáztatni a termést?

Az úgynevezett biztosítási hajlandóságnak három mozgatórugója van: az első a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok. Tavaly ezer milliárdos volt az aszálykár mértéke, idén viszont sokkal kedvezőbb körülmények között történik a gazdálkodás, de azért a 2022-es év elgondolkodtatja a termelőket. A másik ok: a támogatások szerepe folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ugyanis tíz évvel ezelőtt még az alaptámogatás a növénytermesztés költségeinek az egyharmadát fedezte, ma inkább csak az egyhetedét. Tehát a támogatás nem tölti be azt a biztosítási szerepet, mint korábban a csökkenő volumen miatt. A harmadik tényező, hogy nyomottak a gabonaárak a piacon és az előállítási költségei pedig jelentősen emelkedtek.

Fotó: Alois Wonaschütz / Pixabay

Hollósi Dávid szerint ezért ma már nem egyértelmű, hogy akkora profitot lehet termelni egy hektáron, mint korábban. Emiatt az ügyfelek is a biztosítóhoz fordulnak a különböző termékeket alaposan megvizsgálva. Mint azt hozzátette:

„Még hosszú utat kell megtenni ezen az úton – főleg a kistermelők vonatkozásában. Magyarországon az agrár biztosítási piac eléggé koncentrált, mivel három-négy biztosító az, amelyik foglalkozik ezekkel a termékekkel. A vállalási hajlandóságuk is változik abban az összefüggésben, hogy hektikus időjárási éveknek vagyunk szemtanúi, ezért ezek a kockázatok is növekednek”.

„Az MBH Bank is gondolkodik azon, hogy kiterjeszti és szélesebb körben is népszerűsíti a biztosítást, mivel a banki finanszírozási kockázatot is jelentősen csökkenti az, ha az adott vetési terület biztosítva van és a gazdálkodó számíthat arra, hogy ha az időjárás nem kedvező, akkor a biztosítótól megkapja azokat a pénzügyi kártérítéseket, amelyekre biztosítást kötött”.

Tresó István szerint a tavalyi aszály, az értékesítési nehézségek is rávilágítanak – a biztosítás mellett – jó néhány régi, bevett szokás megváltoztatására.

– A gabonapiaci árak szép lassan beállnak a vírus előtti szintre, de miközben mindenki az árakra figyel, az önköltségre nem gondolnak. Ezekre alapozva egy jó cashflow menedzsmentet kellene építeni. Nem az a fő kérdés, hogy milyen áron tudom a terményt eladni, hanem hogy tudok-e igazodni a saját igényhez és a piaci lehetőséghez. Jellemző a hazai agráriumra, hogy egy évben egyszer vásárolunk és egyszer adunk el és ilyenkor vagy erősen ráfaragunk, vagy nagy szerencsénk van és jól járunk. Ha tudnánk azt pontosan, hogy milyen bevételekre és milyen költségkiegyenlítésre van szükségünk és ennek megfelelően igazodnánk az értékesítéshez, akkor lényegesen kiegyensúlyozottabb és jobb gazdasági évet zárnánk rendszeresen – összegezte Tresó István.

A cashflow-menedzsmentet a nagyobb cégek sikerrel alkalmazzák, a közepes és kisebb cégek is nyitottak már erre. Ennek az a lényege, hogy tisztában vannak azzal, hogy a termelési ciklushoz mikor, milyen imputanyagra van szükség, s ehhez kell igazítani az értékesítést, miközben mindig a megfelelő mennyiségű tőke álljon rendelkezésre ennek a ciklusnak a folytatásához. A szakértők szerint lehet közben egy kis mozgásteret hagyni, vagyis a gabonát hagyhatjuk tárolni – hátha feljebb megy az ár -, de csak a tartalék és a biztonság mértékéig. Sokan, ma már tévesen az ukrán gabonát nevezték meg a probléma fő forrásának, de az valójában igazodott a világpiaci folyamatokhoz, ezzel szemben a gazdálkodók nem értékesítették a készleteiket akkor, amikor extra haszonnal lehetett volna. A jövőben ennek kiküszöbölésében is segíthet ez a bizonyos cashflow-menedzselés.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Kommunikáció