A versenyképesség és a hozzáadott érték fokozása a tejtermelő üzemek támogatásának fő célja

Feldman Zsolt "A magyar tejtermelők és tejfeldolgozók kilátásai a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában – címmel megtartott előadásában hangsúlyozta: a kormány a következő években olyan támogatási környezetet szeretne biztosítani, amely révén az állattartók, a tejfeldolgozók az egyre magasabb piaci igényeknek is megfelelő, magas hozzáadott értékű termékekkel jelenhetnek meg a hazai és a külföldi piacon. Az államtitkár az előrejelzéseket ismertetve az Európai Unión belüli tej-és tejtermék fogyasztás emelkedéséről beszélt, mint mondta, a 2030-ig prognosztizált keresletnövekedés évi mintegy 0,9 millió tonnával több tejtermelést igényel, az unió sajt- és vajkivitele pedig plusz 4-5 százalékos bővülést ígér.

fotó: pixabay.com

A megnövekedett igényekkel a hazai tejtermelés lépést tudott tartani, 2010 óta a tejhasznú tehénállomány 1,5 százalékkal, a tejtermelés 27 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozam 25 százalékkal nőtt, tejből és tejtermékekből az önellátottság már megközelíti a 100 százalékot – sorolta az eredményeket Feldman Zsolt. Ezen ágazat további fejlődéséhez a következő évek támogatáspolitikáját úgy szeretnénk alakítani, hogy a piaci igényeknek és elvárásoknak a hazai tejtermelés meg tudjon felelni – mondta az államtitkár. Az ágazat számára fontos termeléshez kötött támogatás és állatjóléti támogatás – az eddigi tapasztalatok felhasználásával – tovább folytatódik 2023-tól, erre számíthatnak a tejtermelő gazdálkodók.

Feldman Zsolt az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó főbb célok között említette a hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripari üzemek fejlesztését, a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások támogatását, valamint kiemelte a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzését. A múlt év végén az unióhoz benyújtott KAP Stratégiai Terv az élelmiszeripari üzemek támogatását kiemelt prioritásként kezeli, 480 milliárd forintot irányoz elő erre, és nagyobb hangsúlyt fektet az exportképességre, a termékpálya kapcsolatokra, valamint az üzleti viszonyok minőségére.

agrotrend.hu / AM Sajtóiroda