A természet gyógyító erejét kutatják

A természet egészségre gyakorolt pozitív hatása amúgy is népszerû nemzetközi kutatási téma mostanában, a járványhelyzet azonban erre is rátett egy lapáttal – írja a Turista Magazin. Nézzük, miben segíthet az egyre népszerûbb erdõfürdõ a bezártság okozta egészségügyi tünetek enyhítésében?
Ahogy a járványhelyzetben egyre több és több idõt töltünk a négy fal között, újabb és újabb kutatások sora hívja fel a figyelmet a természetben eltöltött idõ jótékony egészségügyi hatásaira. „Ez a kutatási terület valóssággal berobbant az elmúlt idõszakban” – állítja Gretchen Daily, a Stanford Egyetem professzora.

Bár az erdõk és a természet emberi szervezetre ható gyógyító mechanizmusa tudományosan nem teljes mértékben feltárt még, úgy tûnik, az erdõterápiában nincs semmi természetfeletti. A természet és az erdõjárás jótékony hatása természetesen már régóta ismert tény, nemcsak az orvosok, de minden földi halandó számára is, aki már valaha is járt egy szebb erdõben. Az erdõ az a hely, ahol az emberek nagy része megtapasztalja a természet varázsát, ahol a legtöbb ember boldognak érzi magát, s ezek a varázslatos percek sokszor bele is égnek emlékezetünkbe.

De ma már azt is tudjuk: az eredetileg 1982-ben Japánban megszületett shinrin-yoku, amely szó szerint erdõfürdést, az erdõ hangulatának érzékszerveink általi átélését jelenti és a nagyvárosi környezet okozta stressz csökkentésére hívta létre a japán kormány, nos, az Európában is hódító kezdeményezés mögött komoly természettudományos munka zajlik, ami most még inkább reflektorfénybe került.

Dr. Yoshifumi Miyazaki japán tudós elsõ, 90-es években megvalósult kísérletei óta a világ több pontján egy sor tudományos kutatómûhely mutatta ki, hogy az erdõfürdés valóban, mérhetõen jó hatással van az ember testi és mentális egészségére. Az erdõben eltöltött idõ bizonyítottan hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez, a harmonikus szívmûködéshez, a stresszhormonok, valamint a krónikus betegségek által okozott gyulladások szintjének csökkentéséhez, és ugyancsak enyhíti a szorongás, a depresszió és kimerültség érzetét.

Sõt, kutatások sora bizonyította be azt is, hogy egy erdõben tett séta után az emberi szervezetben lévõ, természetes rákfaló sejtek száma is megemelkedik. Egy 2010-ben publikált tanulmány szerint (Journal of Biological Regulators and Homeostatic Agents) egyértelmû összefüggés volt a rákfaló sejtek számának és azok aktivitásának növekedése, valamint a kísérleti alanyoknak – tizenkét egészséges férfinek – egy városi parkerdõben tett kétszer kétórás sétája között. Sõt – teszi hozzá a projektvezetõ Qing Li, a Nippon Orvostudományi Egyetemen társprofesszora –, ennek az egyszerû kirándulásnak a hatása hét napig tartott a megfigyeltek szervezetében!

Fotó: Adobe Stock

„Mindezért csak ki kell sétálnunk a zöldbe, de az emberek láthatóan nincsenek tisztában ennek elõnyeivel” – mondja Jared Hanley, a Nature Quant startup társalapítója, amely cég a népesség természetben eltöltött tevékenységét segíti rögzíteni egy applikáció segítségével. Ez az applikáció például infravörös technológia segítségével hõtérképeket hoz létre és így méri, hogy egy adott fizikai (városi) tér mennyire egészséges.

A titok egyik nyitja egyszerûbb, mint gondolnánk, sõt, nagyon sokan ismerjük és használjuk ezt a természetes gyógymódot.

A shinrin-yoku jótékony hatása a tudomány mai állása szerint elsõsorban a növények által termelt antimikrobiális szerves vegyületeknek, az úgynevezett fitoncidoknak köszönhetõ. Ezek az anyagok – zömében illóolajok – gátolják a mikroorganizmusok által okozott rothadást és erjedést, valamint azt, hogy az adott növényt megegyék az állatok. Számos növény termel fitoncidokat, ezek közül a fûszerek, a teafa, a hagyma, vagy éppen a fokhagyma vírus, baktérium és gombaölõ hatása jól ismert és széles körben használt gyógymód a házi patikában. De több, mint 5000 féle illóolaj védi a növényeket baktériumoktól, gombáktól és rovaroktól, köztük erdõalkotó fák is nagyban termelnek ilyen anyagokat, amelyek belélegezve, úgy tûnik, az ember szervezetét is erõsítik.

Bár rengeteg kutatás foglalkozik azzal is, hogy milyen módon hat pontosan a természet az ember mentális egészségére, ezen a téren is van még mit felfedezni. Az agy „szkennelésével”, túrázók faggatásával és más módszerekkel a kutatók egymással versengve keresik a választ arra, hogy az emberi tudat hogyan reagál a természet különbözõ hatásaira. Ugyanakkor a természet megnyugtató hatását a kutatások is sorra igazolják. Egy 2019-es, a Nature's Scientific Reports-ban megjelent tanulmány szerint például a kutatás 20 000 résztvevõje határozottan jobb egészségi állapotról és jóllétrõl számolt be azok után, hogy legalább két órát töltöttek a természetben egy héten, a legjobb értékek pedig heti 3-5 óránál mutatkoztak. Érdekes, hogy ugyanakkor két óra alatt nem figyeltek meg változást.

Fotó: Adobe Stock

A legtöbb ember tudja, hogy a természet, a természetben eltöltött idõ jó hatással van az emberre, sokan mégsem tesznek érte. A Nielsen nemzetközi kutatóintézet szerint egy átlagos felnõtt 11 és fél órát fogyaszt médiát egy nap, míg a PewResearch Center 2019-es vizsgálata alapján a 18-29 évesek fele éjjel-nappal online.

A már említett Gretchen Daily egyik kísérletében két csoportba osztotta az alanyokat: az egyik csoportot 45 perces sétára küldte egy fás, dombos területen, míg a másikat egy forgalmas, de fasorral ellátott útvonal mentén sétáltatta ugyanannyi ideig ugyanakkor. „Sokkolt az eredmény” – mondta a kutató. A sétát követõ kognitív tesztek sorozata során jelentõs különbség mutatkozott a két csoport között. A tanulság lényege az, hogy már egy 45 perces erdei séta is jót tesz a szellemi egészségünknek, életigenlõbbek leszünk tõle, növeli a kreativitásunkat és fejleszti a memóriánkat. Az erdõ gyógyító erejének titkát még messze nem fejtették meg tehát, de a járványhelyzet arra is megtanít bennünket, hogy több idõt kellene eltöltenünk a természetben.

Próbálj eltölteni hetente legalább két órát a zöldben! Jótékony hatását minden bizonnyal érezni fogod egy idõ után.

agrotrend.hu / Turista Magazin