A tavaszi fagyok a méhészeteknek is komoly károkat okoztak

Az elõzetes becslések szerint több mint 80 százalékos az elfagyás az akácosokban. A méhészek bevételének nagy részét a legkeresettebb akácméz teszi ki, ezért minden hazai méhészt érzékenyen érint, ha nincs belõle megfelelõ mennyiségû az adott évben. A fagyok okozta károk azonban csak akkor derülnek ki valójában, amikor hordóba kerül a méz – nyilatkozta a baon.hu-nak Huszka Zsolt.

fotó: pxhere.com

A félegyházi méhészklub vezetõje azt is elmondta, a fagykárok mellett számos egyéb probléma keseríti meg a méhészek munkáját. Így például a tavalyi nagyon alacsony napraforgó-felvásárlási ár miatt idén kevesebb napraforgót vetettek a gazdák. Ez elõrevetíti azt is, hogy ínségesebb lesz a virágzás is. Komoly problémát jelent az aszály is, mert a csapadékhiány miatt a repce is nagyon visszafogottan mézel, a jelenleg is virágzó repcetáblák kevés nektárt adnak – sorolta a szakember. Hozzátette: egyelõre nem tudják megjósolni, hogy melyik növény lesz az, amelyik segít abban, hogy az év valamilyen eredményt hozzon a méhészeknek. Az egyéb korán virágzó növények, mint a meggy, nem adnak jelentõs mennyiségû nektárt, kevés méhésznek biztosít pergethetõ mennyiséget – vélekedett Huszka Zsolt, aki arról is beszámolt, hogy a méhészeknek a méhpusztulással is számolniuk kell.

A méh és egyéb porzó rovarok pusztulásának számos oka van. A vegyszeres növényvédelem, a betegségek, a klímaváltozás, vagyis az idõjárás szélsõséges kilengései nagyban befolyásolják a méhek elhullását. Attól azonban még messze vagyunk, hogy kézzel kelljen beporozni a növényeket, mint Kínában. Már csak azért is, mert európai viszonylatban hazánkban a legnagyobb a méhsûrûség.

Ez azt is jelenti, hogy túlzsúfoltak a hazai méhlegelõk, ami nem elõnyös az ágazatra nézve. A zsúfoltság elõsegíti a méhbetegségek terjedését, a hozam csökkenését, illetve a szakma felhígulását is – tette hozzá a szakember, aki szerint a felsorolt nehézségek ellenére sem lesz jelentõs mézáremelkedés. Mint mondta, a méz árát számos tényezõ befolyásolja, ugyanakkor egy kompromisszum eredménye. Mert hiába szeretne a méhész árat emelni, ha nem lesz, aki megvegye.

– Tudomásul kell venni, hogy a méz nem alapvetõ élelmiszer, luxusterméknek számít, és ha az embereknek meg kell húzni a határt a kiadásainál, akkor valószínûleg az ilyen termékekrõl mond le. Mint ahogy a fogyasztás visszaesését tapasztalhattuk a koronavírus-járvány okán is – vélekedett a méhészklub vezetõje, aki szerint most még aktuálisabb, hogy helyi szinten is felhívjuk a figyelmet arra, mennyire fontos gazdasági és környezetvédelmi szerepe van a tudatos vásárlásnak.

A helyi termékek tudatos fogyasztásával ugyanis segítjük a helyi családok megélhetését, miközben óvjuk a környezetünket is.

agrotrend.hu / baon.hu