A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

Az EFSA 2002-es megalapítása óta kockázatbecsléssel és kockázatkommunikációval foglalkozik, független elemzéseivel és állásfoglalásaival tudományos alapot biztosít az élelmiszerlánccal kapcsolatos európai politika kialakításához és jogalkotáshoz. A SZIE többek között a GMO-kutatások, az élelmiszer-adalékanyagok, az allergén élelmiszer-összetevők, az állati takarmányok, a biológiai veszélyek és kémiai szennyezők, a táplálkozástudomány (diétás és új élelmiszerek), a környezeti kockázatbecslés, valamint a növényegészségügy területein tud hozzájárulni az EFSA tevékenységéhez.

fotó: pixabay

Az élelmiszerláncban előforduló veszélyek – amelyek a fogyasztók egészségét is veszélyeztethetik – csak az élelmiszerlánc összes szereplőjének hatékony közreműködésével előzhetők meg. Ilyen fenyegetettségek például az afrikai sertéspestis (ASP), a madárinfluenza, az élelmiszer-eredetű járványok, mint a szalmonella jellegű fertőzések, vagy éppen a csomagolóanyagokból kioldódó kémiai anyagok rizikója, illetve a növényvédőszer-maradványok határértéken felüli jelenléte is a gyümölcsökben és zöldségekben.

A prevencióban a hatóságok, az oktató- és kutatóhelyek és az élelmiszerelőállító cégek hatékony együttműködésének kiemelt szerepe van, azonban hangsúlyozni kell a fogyasztói felelősségvállalás nélkülözhetetlen szerepét is.

Az edukáció a népesség minden korcsoportjában elengedhetetlen az élelmiszer-biztonsági kockázatok mérséklésében. Az Egyetem Élelmiszertudományi Karának vezetősége éppen ezért hívta életre a higiéniai fókuszú szervezett képzéseket, amelyek alkalmával az ipari szakemberek és a hallgatók ehhez fűződő szemléletét igyekeztek javítani. A szakdolgozatok és szakmai gyakorlatok keretében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együttműködve a kisiskolás korosztály számára is készítettek higiéniai témakörben szemléltető anyagokat.

Az EFSA együttműködésnek további pozitív hozadékai is vannak. A SZIE hallgatóinak, fiatal kutatóinak, valamint szenior szakembereinek – az EFSA pályázatok keretein belül – lehetőségük nyílik más országok kockázatbecsléssel foglalkozó intézményében, vagy éppen az EFSA pármai központjában kutatásokat végezni.

A listára kerülés további előnye, hogy számos rövid távú továbbképzésre is lehetőség nyílik az intézmény hallgatói és kutatói számára, élelmiszer-biztonság témában.

Az EFSA Art36 nevezetű „kompetens szervezeteket” tömörítő nemzetközi listáján összesen négy magyar felsőoktatási intézmény szerepel, a Szent István Egyetemet is beleértve. A listára az az intézmény kerülhet fel, amely adatokkal alátámasztva bizonyítani tudja függetlenségét és felkészültségét az EFSA tevékenységi körein belül. Mohácsiné dr. Farkas Csilla, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék egyetemi tanárának elmondása szerint „a kiválasztás hosszú folyamat, az EFSA Management Board (Igazgatótanács) dönt az egyes intézmények listára kerüléséről”.

Az intézmény és az EFSA között a nemzeti Focal Point-ok munkatársai segítik a kapcsolattartást és a kérdések megválaszolását.

A Focal Point-ok egyfajta összekötő kapocsként működnek az Európai Unió szervezete és a különböző nemzeti élelmiszer-biztonsági szervezetek, kutatóintézetek, fogyasztók és az EFSA munkájában részt vevő szakemberek között. Hazánkban ezt a szerepet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) látja el.

agrotrend.hu / SZIE