A nehéz helyzetben sem áll meg az élet…

– Hogy áll az online oktatás a Georgikonon, különösen az oktatás gyakorlati része, amit nem lehet csak úgy számítógép mellől megoldani?

– Már két hetet hagytunk magunk mögött ebben a digitális oktatási módban. A legelső hét elején annak felmérése történt meg, hogy melyik oktató melyik tantárgyat képes oktatni távoktatásban, digitális eszközökön keresztül úgy, hogy a tananyag teljes egészét, beleértve a gyakorlati adatokat is át tudja adni és számon is tudja kérni.

Egyes esetekben ez nem megoldható, például a laboratóriumi gyakorlatoknál. Nem tudjuk előre, meddig tart ez a helyzet, de azoknál a tantárgyaknál, ahol kifejezetten laboratóriumi gyakorlati speciális eszközöket igénylő gyakorlatok nincsenek, ott többnyire megoldott az oktatás.

Tulajdonképpen digitális formában a hallgatóknak elküldtük a tananyagokat, illetve Skype-on vagy egyéb más videokonferencia kapcsolatokon keresztül végzünk oktatást. Ez egy más jellegű kapcsolattartás, úgy gondolom, hogy nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a személyes kontaktust, de azért nagyon jó lehetőség arra, hogy adott körülmények között adjunk át tudást a hallgatóknak.

Mindenképp fontos, hogy a tervek szerint haladjon az oktatás hiszen a tantervben egymásra épülő tantárgyak vannak, egyes tantárgyaknak konkrétan előírt előtanulmányi követelményei vannak, ha nem sikerül egy tantárgyat oktatni, a hallgatót vizsgáztatni, akkor az az egész tanterv szerinti tanulmányi előmenetelét korlátozza.

Tehát ez egy nehéz időszak, de hiszem, hogy sikerül megoldanunk. A nagy egyetemi kollégiumunkat ki kellett üríteni a Festetics utcában. Ki kellett költözniük, az összes csomagot, személyes tárgyat el kellett szállítaniuk a kollégiumból. Külföldi hallgatóink is vannak közel 40 fő erasmus és stipendium hungaricum ösztöndíjasok, őket a Georgikon szállóba költöztettük, ami kisebb befogadóképességű…

De elhelyezés tekintetében egy izolált épületegység, tehát ők ott laknak jelenleg. Számukra is digitális formában küldtük el a tananyagokat. ők nagyon érdeklődőek, tartottunk nekik tájékoztatást is a jelenlegi helyzetről, hogy milyen előírásokhoz kell igazodni, folyamatosan angol nyelven megkapják az instrukciókat, próbálunk segíteni nekik…

Próbálunk igazodni a megváltozott helyzethez és biztosítani a legjobb feltételeket. Eddig beteg kollégákról és hallgatóról nincsen tudomásunk. Érzékelem, hogy sokan azt gondolják, mivel az egyetemeken most nincsenek hallgatók, nincs is munkavégzés. Ám ez nem így van, hiszen ma már évek óta az árbevételeink és a forrásaink nagyobb részét projektből teremtjük elő, ezeknek a projekteknek így menniük kell.

Ezek kutatási projektek, de vannak egyéb EFOP pályázati projektjeink is. Ezek szakmai megvalósítását ugyanúgy vinni kell tovább, úgyhogy mi és az oktatók folyamatosan dolgozunk, a laborokban is folyik a munka, annyi a különbség, hogy hallgatóink most távol vannak és távoli elérési módokon tartjuk velük a kapcsolatot.

– Hogy áll a beiskolázás a következő tanévre? Milyen kilátások vannak, hány hallgató van jelenleg az egyetemen?

– Az aktív hallgatói létszám most 1100 körül van. A beiskolázási kampány gyakorlatilag február közepén véget ért, hiszen február 15-ig kellett jelentkezni a szeptemberi képzésekre. Ezt követően természetesen vannak szakmai rendezvények, amiken részt veszünk.

A pontos számokat majd most fogjuk megtudni, minden évben körülbelül április az az időszak, amikor az oktatási hivatal közli az intézményekkel az első felvételi adatokat a jelentkezők számát tekintve, még talán rangsorok nélkül, hiszen egy jelentkező több intézményt is megjelölhet.

A felvételi eljárás során bízunk benne, hogy az előző évekhez hasonlóan a dunántúli vezető szerepünket mindenképpen meg tudjuk őrizni. Egyébként részben folyamatban van az agrár felsőoktatás átalakítása… Részletek még nincsenek, de elvi kormányhatározat van arról, hogy az agrárképzést is át kellene szervezni egy másik képzési, illetve fenntartási formába.

– Elég széles a szakkínálat… Melyik a legnépszerűbb szak az egyetemen?

– Az Agrárképzési területen 2016-ban volt egy jelentős szakstruktúra szűkítés. BSC képzésben a mezőgazdasági mérnök az a szak, ami nagyon népszerű, illetve még a vidékfejlesztési agrármérnök szak.

Dunántúlon elsőként nálunk indult és ma is nagy jelentőségű a kertészmérnök képzés, a szőlész-borász képzés, mester szinten ezekre épülve a növényorvosi képzés. Nagyon népszerű a vidékfejlesztési agrármérnök szak is.

Ezek a legnagyobb létszámú szakok, ezeken kívül megy állattenyésztő mérnök, takarmánygazdálkodási mérnök és környezetgazdálkodási agrármérnök, valamint természetvédelmi mérnök szak is. Vannak kuriózum szakjaink is… Szakképzésben ilyen például a ménesgazda képzés, ez máshol nem érhető el.

– Az 1100 aktív hallgatói létszám nagyon szép, amikor mi hallgatók voltunk évfolyamonként megközelítőleg 130 fő volt…

– Akkoriban olyan 700 -750 hallgató lehetett, de volt már ennél nagyobb… Több mint tíz évvel ezelőtt mi nagy hangsúlyt fektettünk a beiskolázásra, ennek a kampányára. Volt, amikor 600 fölé emelkedett az összes jelentkezők száma, most ez ismét egy csökkenő tendenciát mutat. De ez a demográfiai hullám begyűrűzésének is köszönhető. Volt már 1500-at megközelítő hallgatói létszám is, ehhez hozzá kell képzelni azt is, hogy ma itt a Keszthelyi Georgikon karon van 90 egynéhány oktató, kutató és az egyéb segédszemélyzet létszáma is körülbelül ugyanennyi. Amikor mi még a kilencvenes évek körül végeztünk, akkor ez kétszer ekkora dolgozói állomány volt.

Mátrai Zoltán