A koronavírus távol maradt a hazai húsfeldolgozó-üzemektől

A vágóhidakon végzett munkák a kézimunkaerőigényes tevékenységek közé tartoznak, amelyek automatizálása még sok tekintetben nincs megoldva. Ez különösen igaz a sertés és szarvasmarha vágó-, és csontozó-üzemekre – írja az allattenyesztok.hu.

fotó: pixabay.com

Az USA-ban ráadásul a vágás és feldolgozás magyar és még európai viszonylatban is hihetetlenül koncentrált: a vágás és feldolgozás 98 százaléka 50 üzemben történik. Ezért is állhat elő az a helyzet, hogy egy-egy ilyen feldolgozó leállása már országos szinten is érezhető termeléskiesést okoz. Ennek tovagyűrűző hatása a felvásárlási árak zuhanása, hiszen nagy piaci szereplő esik ki, akinek a helyére gyorsan nem lehet belépni.

Ágazati szakértők egy ideje ezért mondják, hogy az ilyen szintű termékpálya szerveződésben ezek a feldolgozók jelentik a kritikus pontot, hiszen ha bármi történik velük, az nagy hatással van a termékpálya mindkét végére.

Az eddig megjelent hírek szerint májusig az USA-ban mintegy 10 ezer, Kanadában 950, Írországban 560, Németországban 300, Ausztráliában 70 munkás fertőződött meg koronavírussal. Ami más iparágakat illet, csak nagyon kevés gyárban tesztelik következetesen a dolgozókat, ráadásul sok üzem az elmúlt hetekben leállt, amit a húsfeldolgozók nem tehettek meg, ezért is kerültek a figyelem középpontjába.

Az USA-ban a nagyarányú megbetegedések egyik oka a termelékenység-hajhászás miatt egymáshoz túl közel dolgozó nagy számú ember, akik közül többen olyan munkákat végeznek, ahol a maszk és védőkesztyű használata jelentősen nehezíti a munkát és rontja a teljesítményt.

Jellemzően fiatalabb korosztályról van szó, akik egy esetleges fertőzést tünetmentesen átvészelnek, de a szűrések elmaradása miatt sok társuknak adhatták át a kórt. Volt olyan üzem, ahol a dolgozók felének pozitív lett a koronavírus tesztje, ugyanakkor a halálos esetek száma szerencsére alacsony maradt.

fotó: pxhere.com

Az amerikai és nyugat-európai feldolgozókban döntően a szegényebb, hátrányosabb helyzetű országokból érkező külföldiek dolgoznak, akik sokszor zsúfolt munkásszállásokon laknak, ahol hiányos a higiénia. Ezek a dolgozók a létbizonytalanságtól való félelmük miatt akár úgy is dolgozni mennek, ha rosszul érzik magukat. Több esetben inkább ezek a szállások voltak a fertőzési gócok. Akik családban élnek, a munkahelyi megfertőződés esetén hazavihetik a vírust, ami szintén veszélyes.

Hazánkban szigorúbbak a higiéniai és a munkavédelmi előírások, mint az USA-ban, nem jellemző a külföldi vendégmunkások alkalmazása és tömeges elszállásolása, ezért sem tudott a koronavírus elterjedni ilyen üzemekben.

Magyarországon „békeidőben” is csak egészséges, lázmentes, bármilyen fertőző betegség (pl. szalmonella hasmenés) gyanújától mentes emberek dolgozhatnak vágóhídon és húsfeldolgozóban. Szájmaszk, kesztyű használata az előállítás egyes fázisaiban kötelező. Ilyen pl. a késztermékek szeletelése, csomagolása. Egyéb helyeken pedig ajánlott. Ahogy az élőállatból haladunk a késztermék felé, úgy szigorodnak ezek az előírások.

A COVID-19 terjedésének a kockázata sokkal nagyobb zárt térben, ahol sok ember van összezárva. Ebből a szempontból minden futószalaggal felszerelt üzem kiemelten veszélyes.

A lakosság élelmiszerellátása miatt az élelmiszerüzemeket nem lehet teljesen leállítani, mint egyéb gyártósorokat. De mindenhol be lehet vezetni olyan intézkedéseket, eljárásokat, amik jelentősen csökkenthetik a dolgozók tömeges fertőződését, megbetegedését.

Teljes biztonságot persze majd csak a hatékony vakcina jelenthet.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu