A klímaváltozás megértésében a Kárpáti tavak lehetnek segítségünkre

Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikõ vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élõlények maradványait – írja az MTI.

fotó: wikipedia

A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén elõ állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami – ahogy késõbb további, újabb rétegek rakódnak rá – összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sûrûsödik össze.

A vizsgálat során Magyar Enikõ õskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetõje és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban.

Ezek jól megõrzõdõ és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetõen.

A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog – vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belõlük a köztes, hidegebb idõszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik.

Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni.

"Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelõ árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelõ fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethetõ másik faj veszi át az uralmat" – magyarázza a közleményben Magyari Enikõ.

Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor elõfordul, hogy a fajok sokszínûsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után "lakja be" a tavat – olvasható az összegzésben.

"Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élõlénytársaink a Fogaras hegyeiben" – figyelmeztetnek a kutatók.

Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élõlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek elõtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetõk máshoz, mint az emberi tevékenységhez.

"Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebbõl nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni" – hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tûrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebbõl a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.

agrotrend.hu / MTI