A kistermelők könnyen értékesíthetik termékeiket

Számos intézkedés segíti a kisebb termelőket és a családi gazdaságokat az általuk megtermelt, feldolgozott élelmiszerek értékesítésében. A jogszabály-módosításoknak és más könnyítéseknek köszönhetően rugalmasabb lett a rendszer – foglalta össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 

fotó: pixabay.com

A kistermelők, az őstermelők közvetlen értékesítési lehetőségeinek szélesítése azért is fontos, mert a Covid–19-járvány jelentősen befolyásolta a fogyasztói igényeket: a pandémia felerősítette a helyi termékek, a kézművestermékek iránti keresletet.

A világjárvány hatására felgyorsult folyamatok közül kiemelkedő az online értékesítés iránti növekvő igény, amely a kistermelőknek kimondottan jó lehetőségeket rejt, emellett a helyi piacok népszerűsége is jelentősen nőtt. A járvány enyhülésével sem várható, hogy a települések piacainak látogatottsága és az online értékesítés veszítsen népszerűségéből.

A szélesedő értékesítési lehetőségeknek köszönhetően könnyebb a családi gazdaságoknak és a termelőknek kialakítani a tartós kapcsolatokat a vevőkkel.

A rugalmasabb kistermelői értékesítés érdekében nemrég lépett életbe az a fontos jogszabálymódosítás, amelynek köszönhetően a területi korlátok már nem lehetetlenítik el a gazdálkodókat. A módosítással megszűnt az a korlátozás, amely megnehezítette, hogy a kistermelő a maga termelt alapanyagból készült, feldolgozott élelmiszert értékesítse.

A jogszabályváltozásnak köszönhetően egyfelől megszűnt – néhány kivétellel – a korlátozás, vagyis szinte minden alapanyag feldolgozásával előállított termék értékesíthető a rövid élelmiszerláncban. Másfelől már nemcsak a termelő, de a közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is értékesítheti ezeket a termékeket.

A júniustól életbe lépő jogszabályváltozás alapja az idén január 1-jétől megújult, az őstermelők és a családi gazdaságok működését megújító törvény. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a termelői tevékenység, például gyümölcstermesztés mellett kiegészítő tevékenységet is lehessen folytatni, így lehetőség van a gyümölcsből készített lekvár értékesítésére is.

A termelők az úgynevezett rövid élelmiszerlánc- (REL-) csoportok tagjaként tovább bővíthetik értékesítési lehetőségeiket. A legismertebb értékesítési formák, vagyis az online piactér, a bevásárlóközösségek és a helyi termelői piacok mellett működnek még a termelői boltok, illetve polcok, amelyeket akár automata is helyettesíthet, valamint a mozgóboltok.

Mindegyik eddig felsorolt formánál kulcsszerepe van a kényelmi szolgáltatásoknak, a könnyen kezelhető digitális platformnak, a gyors átadás, akár a házhoz szállítás megszervezésének. Fontos a személyes találkozó is, amely megalapozza a termelő és a vevő elköteleződését.

A REL-ek másik nagy csoportja az élménygyűjtéshez, a vendéglátáshoz köthető. Jól bevált formája a falusi vendégasztal-szolgáltatás, amikor a kistermelő saját termékeit akár más termelők termékeivel kiegészítve vendégül látja a fogyasztóit.

A másik, a fogyasztói tudatosság megerősödésé­vel mind nagyobb teret nyerő forma a beszállítói tevékenység a vendéglátásba, illetve a közétkeztetésbe. Noha ennek már jóval magasabb minőségi és logisztikai követelményei vannak, így komoly felkészülést igényel a termelők részéről, az értékesítés szempontjából hosszú távú, stabil jövedelemforrást jelent.

fotó: pixabay.com

Változik a határidő

A családi gazdaságok a veszélyhelyzet végéig még benyújthatják az alapítói szerződést az agrárkamarához. A januártól életbe lépő, a családi gazdaságok működését megújító törvény szerint eredetileg június 30-ig kellett eleget tenni az őstermelők családi gazdaságának alapításával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségnek.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet