A gazdák összetartása minden nehézségen átsegíti a magyar vidéket

Nagy István hangsúlyozta, hogy az összefogásra a kormány is nyitott, és történelmi jelentőségű támogatást biztosít a gazdáknak az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulással. A soha nem látott mértékű nemzeti társfinanszírozás nemzedékek óta nem látott esélyt ad arra, hogy nemzetközi szinten is versenyképes mezőgazdaság és élelmiszeripar épüljön ki Magyarországon – tette hozzá.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Az agrárminiszter szerint a támogatások éppoly fontosak, mint a gazdaképviseletek együttműködése, hiszen az éghajlatváltozás miatt hagyományos módszerekkel ma már nincs versenyképes mezőgazdaság. A magyar agrárium erősödik, de a világ szűk esztendők előtt áll, az élelmiszerválság következményei beláthatatlanok. A hatékonyság mellett a gyorsaság ugyancsak felértékelődik – hívta fel a figyelmet. Az aszályhelyzetre a kormány azonnal reagált is, hogy az érintett termelők felkészülve várhassák a következő gazdálkodási évet – mondta.

A tárcavezető kitért a brüsszeli támogatásokról szóló tárgyalásokra. Elmondta, hogy sokszor a végsőkig kellett elmenni a magyar érdekek képviseletében, a végeredmény ugyanis hosszú távon határozza meg a magyar vidék jövőjét. Fontosnak tekinti, hogy a fenntarthatósági követelmények ne terheljék fölöslegesen a termelőket, de valóban javítsák a környezet állapotát, valamint azt, hogy a támogatások segítsék a nemzedékváltást a gazdatársadalomban, a legsérülékenyebb gazdaságok pedig fokozott támogatásra számíthassanak.

Magyarország az EU-n belül az egyik legnagyobb arányban csoportosít át forrásokat a kistermelőknek, akik kiegészítő jövedelemtámogatás formájában új, hektáralapú kifizetési lehetőséghez jutnak – közölte Nagy István.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szintén az összefogás jelentőségét emelte ki, mert szerinte az időjárási szélsőségekkel, az ukrajnai háború következményeivel, az emberre és állata veszélyes járványokkal csak így lehet megbirkózni. Győrffy Balázs sikeresnek értékelte a kormánnyal kialakított együttműködést, mivel számos javaslatukból jogszabály lett. A brüsszeli kapcsolatok ugyanakkor "lehetnének harmonikusabbak is" – fogalmazott.

A agrárkamara vezetője szerint a helyzetet nehezíti, hogy a mostani kihívások közepette a gazdáknak szinte lehetetlen tervezniük, miközben a költséges korszerűsítések nem állhatnak le. Szükség lesz ezért minden támogatásra, a NAK pedig maga is segíteni akar azokon, akik nehéz helyzetbe jutottak – tette hozzá. Ha a szervezet közgyűlése elfogadja, az idén az árbevétel alapján fizető aszálykárosultak tagdíjkedvezményt kaphatnak a NAK-tól – jelezte.

A MATE rektora a világszintű kihívások miatt különösen fontosnak tekinti, hogy az egyetem részt vegyen a Magosz és a NAK együttműködéseiben. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy a MATE ma már sokkal több, mint felsőoktatási intézmény, hiszen országos hálózat áll mögötte, kutatások és innovációk fontos résztvevője. A mezőgazdászoknak kulcsszerepük lesz a jövő alakításában, így az agrárszakemberek képzése is egyre fontosabb – tette hozzá.

Jakab István, a Magosz elnöke közgyűlési beszámolójában a közelmúlt és a következő évek kihívásairól beszélt. Kiemelte, hogy a gazdák számára sosem volt home office, a kötelességüket a legnehezebb időkben is teljesítették, de folyton újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek. Békére kell törekedni, hogy a háború hatásainak elszenvedése helyett folytatni lehessen a nyugodt építkezést, és azért is, mert a szankciók sem feltétlenül eredményesek – szögezte le. Megjegyezte, hogy az orosz mezőgazdaság például az előző évtized közepén elrendelt büntetőintézkedések miatt rengeteget fejlődött az utóbbi években.

Jakab István bízik abban is, hogy rendeződnek a kapcsolatok Brüsszellel, és megszűnik a "kettős mérce" az EU részéről. Különösen akkor lát erre esélyt, ha az Európai Parlament összetétele megváltozik a következő választás után.

A Magosz vezetője egyetértett az agrárminiszterrel abban, hogy az összefogás sok nehézségen átsegíti a termelőket, de ettől függetlenül úgy véli, hogy Magyarországnak meg kell kapnia a neki járó uniós forrásokat, hiszen csak az aszály csaknem 1000 milliárd forintos kiesést okozott. A gazdáknak ezen felül be kell szerezniük a termeléshez szükséges, de rohamosan dráguló alapanyagokat, eszközöket, de cserébe értékes segítséget nyújthatnak például a szárazság elleni infrastruktúrafejlesztésekben, környezetvédelmi együttműködésekben.

A Magosz küldöttgyűlése elfogadta Jakab István beszámolóját.

agrotrend.hu / MTI