A gázár már durvább, mint a bitcoin, és ennek mindannyian megfizetjük az árát

Rövidtávon ott ugyanis nem az lett a kérdés, hogy lesz-e mit kijuttatni a gazdáknak a földekre, hanem az, nem marad-e szén-dioxid nélkül az ország húsipara – írja cikkében a G7. Ennek az a magyarázata, hogy az ipar által használt szén-dioxid a műtrágyagyártás mellékterméke, és ez nemcsak a sörhöz vagy a szénsavas üdítőitalokhoz kell. Ezzel kábítják el a sertéseket és szárnyasokat a vágóhidakon, más gázokkal együtt ez biztosítja az előrecsomagolt élelmiszerek tartósságát, valamint szárazjégként a hűtött áruk szállítását is. A CF Industries két angliai műtrágyagyára az ország ipari szén-dioxid-gyártásának 60 százalékát adta, mielőtt múlt héten az amerikai tulajdonos leállította őket, mert a rekordszintre drágult földgáz miatt gazdaságtalanná vált a termelésük.

Nem kizárt, hogy ez a forgatókönyv Európa más országaiban is megismétlődik, a műtrágyagyártók ugyanis szerte a kontinensen ugyanúgy szenvednek a magas gázáraktól, hiszen a földgáz a legfontosabb nyersanyaguk. A norvég Yara International 40 százalékkal csökkentette európai ammóniatermelését – erősen leegyszerűsítve ez a köztes termék a földgáz és a nitrogéntartalmú műtrágyák között -, és az ausztriai központú, osztrák, holland és francia gyárakkal rendelkező Borealis is bejelentette, hogy visszafogja az ammónia előállítását. A CRU Group elemzése szerint az európai ammóniatermelés nagyjából fele veszélyben van, miután a gyártás önköltsége a tavaly év végi tonnánkénti 188 dollárról 900 dollárra emelkedett.

Magyarországtól délre és keletre sem jobb a helyzet. „A tavalyi földrengés miatt a horvát műtrágyagyár nyárig nem termelt, egy romániai műtrágyagyár az egyik ammóniaüzemében történt robbanás miatt egy ideje legfeljebb 50 százalékon működhet. Nemrég leállt az egyik legnagyobb ukrán műtrágyagyár, és a sornak nem biztos, hogy itt vége lesz” – mondja Bige Dávid, a Nitrogénművek Zrt. igazgatósági tagja. A vállalat pétfürdői üzeme, valamint a szintén a Bige Csoportba tartozó szolnoki egység az ország teljes műtrágyagyártását képviseli – a felhasználás több mint felét biztosítva –, és azért ültem le a szakemberrel beszélgetni, hogy kiderüljön, idehaza milyen kockázatokkal kell szembenézni ezen a téren.

Mint kiderült, szén-dioxid-hiánytól Magyarországon nem kell tartani, hazánk ugyanis valószínűleg az egyetlen ország a kontinensen, ahol az ipar nem a melléktermékként keletkező, hanem bányászott szén-dioxidot használ. Ennek hazai szabályozási környezetét a Nitrogénművek „értetlenül követi”, hiszen az ammóniagyártás során melléktermékként keletkező szén-dioxid semmilyen támogatásban nem részesül, így aztán jobb híján a levegőbe engedik. Annak ellenére, hogy jóval nagyobb tisztaságú, mint a bányászott, és míg Nyugat-Európában helyenként már igyekeznek visszasajtolni földalatti tárolókba, itt még mindig engedélyezett a bányászata.

Talán mondani sem kell, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából nem ez a megfelelő eljárás. Sör és kóla tehát lesz, de ennél nyilván fontosabbak azok az alapélelmiszerek, amelyek megtermelése a megszokott mennyiségben nem képzelhető el műtrágyák nélkül. Hatékony műtrágyázás híján a hektáronkénti termésátlag egyharmadát lehet megtermelni – emeli ki Bige Dávid. Amikor arról kérdeztem, milyen gázárnál jöhet el az a pont, amikor már a Nitrogénműveknek sem éri meg a termelés, az igazgatósági tag azt mondta az akkor éppen megawattóránként 76 eurós árhoz képest, hogy „van még tér fölfelé”. Azt is elmondta ugyanakkor, hogy mivel egyetlen magyar bank sem nyújt finanszírozást a Nitrogénművek részére, így a gyártás szélsőséges esetekben bizonytalanná is válhat.

A szintén rengeteget dráguló áram számukra azért nem különösebben fájdalmas, mert az ammóniagyártás során sok gőz is keletkezik, és egyik fejlesztésük keretében erre alapozva üzembe állítottak egy 2,7 megawattos turbina generátort. Ez nagymértékben fedezi a Nitrogénművek áramigényét, ha az ammóniagyár teljes kapacitással megy. A hálózatról csak akkor kell áramot vásárolniuk, ha valamiért vissza kell fogni az ammónia termelését.

A szén-dioxid-kibocsátási kvóták ugyancsak jelentős drágulása pedig csak azért nem húsba vágó, mert a gázár mellett már szinte észre sem venni. „A tavalyi alacsony gázár mellett ez egy jelentős költségtétel volt, most már eltörpül. A gázár emelkedése költségben körülbelül négyszer megterhelőbb, mint a kvóta áremelkedése” – mondja Bige Dávid.

Tapasztalataik szerint sok gazda mégis kivár, hátha bezuhannak a gáz- és így a műtrágyaárak is. Mint azonban már volt róla szó, további drágulás is benne van a pakliban, miközben a felhasznált műtrágyamennyiség csökkentése nem igazán opció a gazdálkodók számára, hiszen akkor a termés mennyisége és így a bevétel is kevesebb lesz. „Ez olyan mértékű negatív spirált indítana el a gazdaságokban, ami félő, hogy végzetes lehet egyes esetekben” – jegyzi meg az igazgatósági tag.

De nem csak ezért tanácsolják a gazdáknak, hogy ne spekuláljanak árcsökkenésre. Ha ugyanis túl sokan túl sokáig kivárnak, akkor a logisztikai kihívások – például a már idehaza is jelentkező sofőrhiány – miatt elképzelhető, hogy akkor sem jutnak időben műtrágyához, ha akkor már tonnánként 150 vagy 250 ezer forintot is kifizetnének érte. A Nitrogénműveknek van ugyan egy 160 darabos teherautó-flottája, de ezt szerették volna év elején további 30-cal kibővíteni, hogy a tavaszi műtrágyázási igények kielégítését már segíteni tudják.

A gyártó azonban jelezte, hogy áprilisnál előbb nem tudja ezeket szállítani, ami már nagyrészt késő lesz a tavaszi kiszállítási szezon szempontjából. A kockázatok csökkentése érdekében javasoljuk, hogy mihamarabb raktározzanak be a szezonra szükséges műtrágyával, különben olyan mértékű logisztikai fennakadások fognak jelentkezni az első negyedévben, ami beláthatatlan következményekkel jár – mondja Bige Dávid.

Ha azonban minden rendben is lesz ezen a téren, az már látszik, hogy – egyebek mellett az üzemanyagok és a növényvédőszerek mellett – a műtrágyák áremelkedése is egy olyan tényező, amely az élelmiszerek további drágulását vetíti előre. Azt előre képtelenség megmondani, hogy ez mikor következik be és milyen mértékű lesz, hiszen a boltokban látható árak egy a termelőktől a feldolgozókon át a kiskereskedelmi láncokig húzódó sokszoros alkufolyamat eredményei.

agrotrend.hu / G7