A fenntartható felzárkózáshoz önellátó gazdaság szükséges

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy viharos évtizedben élünk, ahol egyszerre fenyeget minket egy háború, folyamatos járványhullámok, és ezt kísérő energia- valamint élelmiszerválság. A gazdaság eddig elért eredményeit meg kell védeni, úgy, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki.

Fotó: MTI / Kovács Attila

Rámutatott arra, hogy a magyar gazdaságban már többségi, 51 százalékos a hazai tulajdon részaránya, szektoronként azonban vannak különbségek. A hazai tulajdon dominanciáját az építőipari alapanyaggyártás területén, az élelmiszer-kiskereskedelemben, a biztosítói és a távközlési szektorban kell még visszaállítani.

Az energiafüggőséget csökkenteni kell, az ország nettó energiaimportja magas, a GDP 4 százalékát teszi ki. Élelmiszertermelésben jól áll az ország, kétszer annyit termel, mint amennyit elfogyaszt, a nettó élelmiszerexport a GDP 1,6 százalékát teszi ki. Ezzel az ország élelmiszerfüggősége ugyan az egyik legalacsonyabb az EU-ban, azonban tovább kell dolgozni az import helyettesítésén.

Úgy fogalmazott: minden azon múlik, hogyan tudjuk megvédeni a gazdaságunkat, mennyire tudunk megerősödve kijönni a válságból, és ezt követően milyen gyorsan tudjuk fenntartható felzárkózási pályára állítani a gazdaságot.

Jelenleg az EU fejlettségének 76 százalékán áll az ország, a rangsorban már megelőzte Görögországot és Portugáliát, továbbá Lengyelország sarkában van. Évi 3 százalékpontos növekedési többlet mellett 2030-ra elérhető az EU fejlettségének 90 százaléka; 3,5 százalékpontos többlettel pedig az EU fejlettségének 100 százaléka. Az országon belül ugyanakkor igen jelentősek a különbségek, miközben Budapest az unió fejlettségi átlagának 153 százalékán áll, egyes vidéki régiók 50 százalék körül teljesítenek. Az "ollót zárni kell" – szögezte le.

Arról is beszélt, hogy Magyarországon szinte teljes a foglalkoztatottság, a beruházási ráta az egyik legmagasabb az EU-ban, az üzemanyag, az áram és a gáz ára pedig nálunk a legalacsonyabb közösségi szinten, a világon a legtöbbet fordítja az ország a családok támogatására.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kérdésére a miniszterjelölt elmondta, hogy a kormánynak továbbra sincs árfolyamcélja, a forint euróhoz viszonyított értékét a piac határozza meg, az árfolyam "pont ott van, ahol lennie kell". A növekedést hosszú távon fenntarthatóvá a 27 százalék feletti beruházási ráta teszi, a kormány támogatni fogja továbbra is az állami, a vállalati és a családi beruházásokat is – hangsúlyozta. A beruházásokat követően fontos kérdés, hogy a megtermelt profit maradjon itthon, minél több cég lépjen ki a régióba, minél több stratégiai ágazatban növekedjen a magyar tulajdoni hányad.

Erős Gábor (Fidesz) az energiaszankciók hatására kérdezett rá. Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország elvégezte feladatát, kiszámolta, hogy egy azonnali olajembargó a Brent olaj árát 185 dollárra emelné a jelenlegi 113-114-ről; az elfogyasztott mennyiség 30-40 százaléka pedig nem lenne beszerezhető. Másfél-két év átmeneti idő biztosításával a Brent ár 130-140 dollár köré emelkedne, ami kompenzáció nélkül 800 forintos gázolaj és benzin árat jelentene a jelenlegi 480 forintos árral szemben. A gázembargó esetében "nincs is miről beszélni", az 15-18 milliárd euróba kerülne, valakinek pedig ezt meg kellene térítenie – szögezte le. Az unió többi országának és Brüsszelnek is el kellene végeznie ezeket a számításokat, különben "felelőtlen magatartásról" beszélhetünk – hívta fel a figyelmet.

A képviselők a kérdések megválaszolását követően 10 igennel és 4 nemmel támogatták Nagy Márton miniszteri kinevezését. Nagy Márton tervei szerint helyettese és egyben egyik államtitkára Fónagy János lenne, másik két államtitkára pedig Lóga Máté és Túri Anikó.

agrotrend.hu / MTI