Hírek

A békák vándorlását természetvédők segítik

A tavasz beköszöntével megkezdődött a békák és más kétéltűek vándorlása a szaporodóhelyekhez. A békák, áthaladva a közúton, az autók áldozatává válhatnak, ennek megakadályozására a kiskunhalasi Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület évek óta ideiglenes terelőrendszert helyez ki az utak mellé.

Munkájuk során kiemelt hangsúlyt fektetnek a környezet, a természeti értékek védelmére a szervezet tagjai, akik a környezeti nevelés, tájékoztató kiadványok és internetes oldalak szerkesztése mellett a gyakorlatban is kiveszik részüket a természet védelméből.
Az önkéntesek az elmúlt napokban megkezdték az ideiglenes terelőrendszerek kiépítését azon utak mentén, ahol nagy számban vonulnak át a békák – írja a baon.hu.

fotó: needpix.com

– A kétéltűek az év nagy részét kint, a szárazföldön töltik, de a szaporodáshoz vízhez van szükségük. Ilyenkor kora tavasszal, amikor az esti öt-nyolc Celsius-fok megmarad, akkor elindulnak a szaporodóhelyekre. Sok helyen azonban autóutak keresztezik a vonulási útjukat.

Éppen ezért ilyenkor az úttestnek azt a felét, ahonnan a kétéltűek érkeznek, fóliából készült terelőfallal látjuk el, amit leásunk az út menti árokban, így megállítva őket. Ilyenkor a kétéltűek elindulnak jobbra vagy balra, hogy kikerüljék a kerítést, de pár méterenként kisebb gödröket is kialakítunk, amiben gyűjtőedényeket helyezünk el, melybe beleesnek, de onnan kijönni már nem tudnak.

Reggelente az egyesület önkénteseivel a gödrökben talált kétéltűeket kiszedjük és átvisszük az út túloldalán lévő vizesélőhelyhez – mondta el érdeklődésünkre Kiss Tamás, az egyesület biológusa.

Először tíz évvel ezelőtt, az 53-as főút Balotaszállás felé vezető szakaszán helyeztek ki hasonló terelőhálót, akkor is több száz unkát, barna ásóbékát és zöld varangyot sikerült megmenteni a biztos pusztulástól, és áttelepíteni a vizesélőhelyre.

– Ez történik most Kiskunhalason, a Tinódi utcában is, ahol egy közel nyolcvan méter hosszú falat építettek ki fóliából a környezetvédők, valamint a Kőrösi és a Jókai utca csatlakozásánál, ahol húsz méter hosszú a terelőfal. Ott azonban kevésbé hatékony, mert bejárókkal szabdalt a terület, ezért még tökéletesíteni kell a kivitelezésen – sorolta Kiss Tamás, akitől megtudtuk azt is, hogy mivel az elmúlt napokban még meglehetősen hűvösek voltak az éjszakák, nem volt jelentős békamozgás.

Az összes kétéltű állat Magyarországon védett, ezért is különösen fontos, hogy segítsenek rajtuk a környezetvédők. Persze, nemcsak békákról van szó, hanem gőtékről, pettyes, valamint dunai tarajos gőtékről is.

– Azért csináljuk tavasszal, mert ilyenkor a petékkel teli öreg, kifejlett békákat tudjuk elsősorban megmenteni. Egy béka akár több száz utódot is létrehozhat – fejtette ki a szakember, aki elmondta, hogy a nyár végén, ősszel visszainduló, már kifejlett kisbékák áttelepítésére sajnos nincs az egyesületnek kapacitása, ezért sok közülük az autók kerekei alatt végzi, ráadásul ettől függetlenül is nagy köztük a halandóság, nem mind éri meg a kifejlett kort.

– Kiskunhalason, a Tinódi utca környékén is minden tavasszal kialakul valamekkora víz, jó hetven évvel ezelőtt azonban ez teljesen szokványos jelenség volt, nemcsak itt, hanem Halas nagy részén, sőt, az egész Alföld mindenfelé tele volt kisebb-nagyobb időszakos vizekkel. Ezeket manapság az emberek leginkább belvízként ismerik, de nyilvánvalóan nem belvizek, hanem az elmúlt évezredek alatt erre a célra kialakult kis időszakos tómedrek – magyarázta Kiss Tamás.

Elmondta, hogy a kétéltűek nagy része ezeket a gyorsan felmelegedő, nyár végére már általában kiszáradó tómedreket kedveli, nem a mély vizű, manapság kialakított halastavakat. Előbbiekben egyrészt a gyorsabb felmelegedés miatt több a táplálék, másrészt pedig nincsenek benne halak, amik felennék őket.

Az ötvenes évek környéki feltöltések és vízlecsapolások, csatornázások Kiskunhalason is nagyrészt eltüntették ezeket a természetes képződményeket, ami látszik a kétéltűek számának nagyarányú csökkenésén is.

agrotrend.hu / baon.hu