Védővámokkal küzdenének a hamis importméz ellen a magyar méhészek

 Somogy vármegyei Lábodon élő Balogh László szerint nagyon mélyen vannak a hordós méz felvásárlási árai, márpedig a legtöbb hobbiméhész ebben a formában értékesítette méztermését az elmúlt években.

A méhész elmondta, a magyar méhészeknél hordószám áll a méz, amit már a mostani, rendkívül nyomott áron sem akar megvenni senki. Ennek az oka az, hogy ellenőrizetlenül beengedték az Európai Unióba az olcsó ukrán mézet, valamint a méznek titulált kínai rizsszirupból laboratóriumban készített árut.

“Különösen azok kerültek ilyen helyzetbe, akik igénybe vették a fiatal gazdák számára biztosított támogatási formákat, amelyek egy részét nem megfelelően használták fel, forgatták be a méhészetükbe. Például olyan luxusterepjárókat vettek, amiket a méhészet különösen a mai világban már nem tud elviselni. Mindezek okán látom, hogy nagyon sok fiatal is árulja a méhcsaládjait”

– mondta a portálnak Balogh László.

Az ügyeskedők

Balogh szerint ügyeskedő, másokon keresztülgázoló emberek mindig voltak és lesznek is. A növénytermesztésben például a profitért némelyek mindent elkövetnek, a földterületek megszerzése érdekében képesek mindenkin keresztülgázolni, ráadásul az állami támogatások ma jelentős jövedelmet adnak ezeknek az embereknek.

“Most a hasonló típusú “méhészek” százával veszik a méhcsaládokat. Ebben szerintem benne van az is, hogy megint jön ez a 30 eurós támogatás, ami 600 családnál megközelítőleg 8 millió forint. Ezek az emberek vérszemet kapva úgy felfejlesztik méhészetüket, hogy nem fogják bírni erővel. Ugyan a méhek nem követelnek annyi munkát, mint mondjuk, a szarvasmarhák, azért minimum háromhetente át kell vizsgálni minden egyes méhcsaládot. Ez nem előírás, de a méhészek körében ez etikai kérdés. A megnövelt méhcsalád-szám miatt félő, hogy ez az átvizsgálás nem történik meg, ami méhegészségügyi kérdéseket is felvethet”

– mondta a méhész.

Balogh László maga is nehéz helyzetbe került, ezt jelzi, hogy míg 2021-ben még 2400 forintért adta el az akácmézet hordósan, ma 1200 forintért sem sikerül értékesítenie, ezzel szemben az inputköltségek nagyon magasak.

Védővámokra van szükség

Szomor Balázs kiskőrösi méhész szerint az ágazati támogatások nagyon fontosak, de a méhészek valódi problémáit nem oldják meg. A szakember szerint lényegében ma egy méhész csak a támogatásokkal tud életben maradni.

“Rengeteg méhész hordós, lédig kiszerelésben adja el a mézét, ha egyáltalán el tudja adni. De sajnos, már negyedik éve rendkívül alacsony ára van a hordós, tehát az exportra szánt méznek. Hatszáz forintért veszik ma a felvásárlók a vegyes virágméz kilogrammját, ami éppen a 10-15 évvel ezelőtti ár. Az akácméz 1200 forint, ami szintén 10-15 évvel ezelőtt került ennyibe. Ez az önköltségi ár alatt van. A 600 forintos virágméz a szép időkben 1400 forint volt…”

– fejtegette.

Azt is hozzátette, hogy ha a méz ára stabilizálódna egy megfelelő szinten, akkor a támogatásokkal együtt szépen tudnának élni a méhészek. A méhész szerint az exporttal is gondok vannak. A méztermés nagyobb hányada Németországba, Olaszországba és a környező országokba menne, de ezeket a piacokat lassan elveszítjük, mert mindenki tudja, hogy olcsón lehet Ukrajnából és Kínából mézet vásárolni. A magyar méz nem fog tudni versenyezni az olcsó mézekkel.

“Hogy mi lenne a megoldás? Ha sikerülne gátat szabni a harmadik országokból származó kétes eredetű „mézeknek”. Védővám bevezetése, amely a magyar és EU-termelést támogatná azzal, hogy olyan magas behozatali vámot szabna ki a mézre, amiért már nem éri meg importálni. A másik lehetséges megoldás az új export piacok keresése (például Öböl-menti országok), amire jelenleg is van kezdeményezés folyamatban. Amíg nem történik tényleges változás, addig számolni kell azzal, hogy egyre többen felhagynak a méhészkedéssel”

Ukrajnában olcsóbban megtermelik

Tarsoly Tibor, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke szerint a méhészet 50 évvel ezelőtt nagyon felkapott szakma volt, másodállásban, a “rendes” munkaideje után csinálta mindenki. Akinek volt némi affinitása a méhészethez, jól jövedelmező mellékállásra tehetett szert.

A méhész szerint egész Európában probléma, hogy a mézet legalább olyan nehéz eladni, mint megtermelni. Az értékesítés nehézségét a Kínából beáramló “méznek nevezett szirup” okozza, mellette az orosz-ukrán háború is negatívan befolyásolta a mézpiacot.

“Ukrajnában kiváló földterületek vannak, nagy mennyiségű és jó minőségű mézet is pörgetnek. A baj az, hogy olcsón adják, mert olcsón tudják adni, kisebb költségekkel termelnek, mint mi. Mindent a profitért: megvették a nagy felvásárlók Ukrajnából ezt a mézet és tovább értékesítették, gyakorlatilag azzal javították fel a kínai akármit, így a magyar méz kiszorul a hagyományos exportpiacokról”

– fogalmazott a lapnak Tarsoly Tibor, aki szerint csakis akkor szabadna az országba és az Unióba behozni a terméket, amikor már az EU-ban megtermelt mézek elfogytak.

Ahogy korábban írtunk róla, az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, és Kínából származó mézimport okozza. Bár a magyar méz kiváló minőségű, néhány éve már komoly bajban vannak a hazai méhészek. A méznek számos jótékony élettani hatása is van, de maguk a méhek is segíthetnek az egészség megőrzésében. Egy magyar méhész saját méhesházat épített, ahol a kaptárlevegővel gyógyítja az asztmát.

agrotrend.hu / Sokszínű Vidék