Van egyáltalán aszálykerülő kukoricanemesítés és termesztés?

Mivel a rendkívül száraz nyári időjárás miatt ismét alacsony lesz a kukoricatermés, ezért a hasonló esetek megelőzése érdekében szárazság- és hidegtűrő hibridkukorica nemesítésén dolgoznak a szakemberek. De vajon bármilyen aszálykerülő kukorica képes lehet víz nélkül termést hozni? Nyilván mindenki örülne annak, ha ez a probléma megoldható lenne egy egyszerű nemesítéssel, de egy alapvető tényezőt figyelembe kell venni: a kukorica fejlődéséhez és a termésképződéséhez víz kell. De ez igaz lehet minden növényre. Zimmermann Istvánt, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagját kérdeztük arról a felvetésről, amely szerint, ha előrébb lehetne hozni a vetésidőt, akkor a virágzás is elkerülné a júliusi aszályt, és a hónap közepi vízhiányos időszakban már a szemtelítődés, a termésberakódás folyna, és ezáltal egy kicsit magasabb termésre számíthatnánk.

Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja. Fotó: Agrárszektor

A szakember azzal kezdte a beszélgetést, hogy három dologra van szükség, amikor növénytermesztésről beszélünk: napfényre, vízre és széndioxidra, az összes többi agrártechnológia. -A víz azért fontos, mert a fotoszintézis folyamatában már az első lépéstől kezdve kihagyhatatlan. Egyetlen kilogramm kukorica terméséhez egyébként 500-800 liter víz kell, ezt nem lehet megúszni, mert különben nem megy végbe a fotoszintézis, amelynek köszönhetően a növény fejlődik –hangoztatta Zimmermann István, aki hivatkozott a világ legnagyobb vetőmaggyártó cégére, amely egyértelművé tette évtizedekkel ezelőtt, hogy nincs aszálytűrő megoldás. Hozzátette: „csak az öntözés a megoldás, ezért nem hiszem, hogy a növény a természetes állapotában képes lenne kevesebb vízzel termést produkálni”.

Megoszlanak a vélemények arról is, hogy érdemes-e előrébb hozni a vetés idejét. A korábban vetett növényeknek kicsivel lett csak jobb a hektáronkénti eredménye, ezért érdemben nem oldotta meg az alapvető kérdést, a vízutánpótlást.

Ráadásul a tavaszi időjárásból sem lehet egyértelműen levonni azt a következtetést, hogy olyankor több a csapadék. Sokan példálóznak a másodvetéssel, melyet a bevételnövelés érdekében alkalmaznak a gazdálkodók, ugyanakkor bebizonyosodott az is, hogy egyik másodvetés sem helyettesíti a fő növényt, mert mások a körülmények, például nem olyan hosszúak a nappalok, nincs már intenzív a napfény. Ugyanez igaz a korai vetésre is. Zimmermann István figyelmeztet a tavaszi fagyokra, vagy a viharos időjárásra, amelyek nagy károkat okoztak a gyümölcsösökben. Olaszországban és Spanyolországban próbálkoztak a korai kukoricavetéssel, de nem hozta el a várt eredményt.

 -Összességében pótcselekvésnek tartom ezeket a felvetéseket az aszálykerülő kukoricával, vagy a víztakarékos talajműveléssel kapcsolatban, ugyanis ha nincs a talajban víz, akkor nincs mivel takarékoskodni –mondta az igazgatósági tag.

Felmerült – főleg a Dél-Alföldön – a mediterrán haszonnövények termesztésének a gondolata, ami egyrészt megfontolandó, másrészt alapos piackutatást kellene előtte végezni, hogy lesznek-e felvásárlók és feldolgozók, akik igényt tartanak nagy mennyiségben rájuk. Ugyanakkor semmi nem indokolja, hogy ennyire hátat fordítsunk a kukoricának, mert továbbra is szükség van erre a haszonnövényre.

Zimmermann István úgy véli, hogy a 800 ezer hektár termőterület tovább már nem csökken, az állattenyésztésnek pedig szüksége van a silókukoricára, ezért egyetlen dolgot kellene megoldani, az öntözést. Utalt egy nemrégiben lezajlott tanácskozásra, ahol elmondta: a három nagy folyón keresztül évente 250 köbkilométer víz távozik az országból, pedig egyetlen köbkilométerrel 100 millimétert lehetne kijuttatni 1 millió hektárra.

Agrotrend.hu/ novenyvedoszer.hu