Újra az állam állja a vízdíjat – jelentős forrás az öntözés támogatására

A vízdíj mértékét a vízellátás módja határozza meg: olcsóbb, ha gravitációs úton jut el a víz a földekre, és drágább, ha szivattyús átemelésre van szükség. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) területén például köbméterenként körülbelül 10 forintnyi támogatást jelent az állami átvállalás.

A megyében emellett főmű nélküli, felszín alatti vizeket használó rendszerek is működnek.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig) működési területén tavaly 523 hektáron öntöztek a vízjogilag engedélyezett 2160 hektárból, 508 ezer köbméter vizet felhasználva. Itt az öntözési díj három elemből áll: alapdíjból, változó díjból és vízkészlet-használati járulékból, bár az utóbbi években ez utóbbit az állam rendre elengedte. Az Émvizig területén a főműves vízhasználók átlagosan 22,5 forint köbméterenkénti díjat fizetnének, de ez az állami átvállalás miatt most sem terheli a gazdákat.

Godó Nándor, a Tiszanánai Öntözési Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vízszolgáltatási díj ugyan csak az öntözési költségek 1-2 százalékát teszi ki, országos szinten mégis több milliárd forint támogatásról van szó. Egy hektár területen akár ezer köbméter vizet is kijuttathatnak, így a díjátvállalás gazdálkodónként több százezer forint megtakarítást eredményezhet.

Az öntözés leginkább biztonsági szerepet tölt be: nem minden növény igényli, de aszályos időszakban létfontosságú lehet a termés megmentése szempontjából. A kukorica például csak öntözéssel termeszthető biztonsággal a változó klíma miatt. A jövőben valószínűleg elterjednek a rövidebb tenyészidejű, szárazságtűrő növényfajták.