Újabb erdőgazdálkodási kisokost adott ki a NAK

Erdőtulajdonosoknak szóló cikksorozatunkat az erdőnek minősülő földek használati jog átruházási lehetőségeinek bemutatásával folytatjuk. Elsőként a szívességi földhasználati szerződés, illetve jogviszony feltételeit és tartalmát ismertetjük.

forrás: pixabay

Szívességi földhasználati szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek. Ennek minősül a házastárs (de az élettárs nem), a testvér, az egyenesági rokon (pl. szülők-gyerekek, nagyszülők-unoka) és az örökbefogadott családtag.

A jogszabály a rokoni fokon túl kötelezően előírja, hogy a szívességi földhasználónak földművesnek kell lennie. Nem kell viszont, hogy – szemben más használati formákkal – erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás legyen.

A szívességi földhasználati szerződés tartalmában és formájában sokban hasonlít a haszonbérleti szerződésre. A szerződést minden esetben teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amit nem kötelező ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni. A szóbeli megállapodás viszont családtagok között sem elegendő.

A szívességi földhasználatra irányadó általános szabályokat a földhasználati szabályozás önálló fejezetben tárgyalja. A nem szabályozott kérdésekben a haszonbérletre vonatkozó szabályok irányadóak.

A földhasználónak ebben az esetben is vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt – erdőgazdálkodóként – maga használja.

Lényeges különbség a haszonbérlethez képest, hogy a szívességi földhasználat minden esetben ingyenes, tehát sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem lehet kikötni a szerződésben.

További különbség, hogy ez egy családon belüli jogügylet, ezért a szerződést nem kell kifüggeszteni és előhaszonbérleti jogosultság sincs.

Szívességi földhasználat akár határozatlan időtartamra is köthető, viszont a közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésekor (pl. a tulajdonos elhalálozása), a földhasználat 30 nap múlva megszűnik. A szerződés rendkívüli felmondására csak meghatározott esetekben kerülhet sor. Ilyen pl. amikor a földhasználó – esetünkben erdőgazdálkodó – nem tesz eleget erdőgazdálkodói kötelezettségének.

Szívességi földhasználóként érdemes tudnia, hogy a szívességi földhasználati szerződés annak lejártakor a szívességi földhasználó részére nem keletkeztet előhaszonbérleti jogosultságot, viszont adásvétel esetén a szívességi földhasználót is megilleti az elővásárlási jog.

Mely esetekben különösen hasznos a szívességi földhasználati lehetőség? A földforgalmi szabályozás alapján föld adásvétele vagy haszonbérlete esetén a szerző félnek kötelezően vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja. Viszont ebben és további esetekben (pl. öröklés) előfordulhat, hogy a tulajdonos az erdőgazdálkodói feladatokat nem szeretné vagy nem tudja saját maga ellátni. A szabályozás kivételes lehetőségként megengedi, hogy ilyen esetben a földhasználati jogosultságot szívességi földhasználat keretében a kötelezettség megsértése nélkül átengedje egy közeli hozzátartozója részére.

A szívességi földhasználat kézenfekvő lehetőséget biztosít tehát arra is, hogy közeli hozzátartozók osztatlan közös tulajdonában álló erdőben a használati jogot egyikük részére egyszerűen átadják.

Végül meg kell említeni a szívességi földhasználatnak egy speciális esetét. Amennyiben a közeli hozzátartozó tulajdonosok vagy földhasználók családi mezőgazdasági társaság keretében szeretnének erdőgazdálkodási tevékenységet végezni, akkor a földhasználati jogot szívességi földhasználat keretében tudják átruházni a családi mezőgazdasági társaság részére.

Ha kérdése, észrevétele van a leírtakkal kapcsolatban, azt megírhatja az erdo@nak.hu e-mail címre, az Agrárkamara Erdészeti Szakértői Hálózata ebben a kérdésben is rendelkezésére áll. 

Agrotrend.hu/ NAK