Válságkezelés és kilátások a tejszektorban

Világpiac
Miközben a kiegyensúlyozott piac nyomán világszerte növekszik a tejtermelés, 2020-ban a gazdasági válság pusztításai alól a tejszektor sem fog tudni kibújni. A koronavírus hullámai végigsöpörnek a világon ebben az évben. A fodrozódó hullámok úgy tűnik, a Távol-Keletet lassan elhagyják, de hullámhegyet mutatnak Európában és az USA-ban, az elkövetkező hetekben pedig elérik Afrikát és Dél-Amerikát is. A vírus komoly keresleti hatást fejt ki, többek között a tejtermékek piacára is. Kínában a hullám távolodásával együtt a tejtermékfogyasztás is kezd emelkedni, és úgy néz ki, az év második felében már a szokásos szívóhatását is kifejti majd a világpiacra. Összességében azonban tejtermékimportja akár ötödével is alatta maradhat az elmúlt évinek. Véleményem szerint, a fokozódó gazdasági válság és a termelés növekedése nyomás alatt fogja tartani a tejpiacot a világpiacon idén. Az Erste Agrár Kompetencia Központ éves átlagban stabil tejfelvásárlási árakra számít 2020-ban, jövőre pedig folytatódó emelkedésre. 2020 első felében lefelé, a másodikban felfelé mutató árgörbe hozza majd össze a tavalyihoz hasonló átlagárakat. Korábbi tejpiaci előrejelzésünkben még 2020 második felére vártunk piaci korrekciót, de a globális járvány előbbre hozta.

A világ nagy tejtermelő térségeiben – a szokásos éven belüli ciklikussággal, de – tendenciájában két évig emelkedtek az árak. Ennek hátterében a folyamatosan emelkedő kereslet és termelés növekedését gátló tényező álltak.

Forrás: clal.it

EU piaca
Az Európai Unió sikeres tejpiaci évet tudhat maga mögött. A tejtermékek exportja jelentősen emelkedett. A vajé például mennyiségben 50, a sovány tejporé 18, a sajtoké 6 százalékkal nőtt, a teljes tejporé folytatta csökkenő trendjét, 11 százalékkal mérséklődött 2019-ben. A felvásárlás tartja lassú növekedését. Az állomány tovább csökken, a hozamok nőnek.

Ha a térség tejárainak alakulására tekintünk, azonos trendeket látunk azzal, hogy a magyar (citromsárga) vonal továbbra is alul van. Jelenleg februárig látjuk az árakat. Az év eleje óta kisebb mérséklődés látható, ami alól Ausztria csak a kivétel, ahol a különleges minőségű termék iránt a hazai fogyasztó elkötelezettsége tartós.

Forrás: DG Agri

Az alapanyag ára a tejipari termékek legnagyobb költségeleme. A fenti világpiaci összefüggések mentén a termékárakban is tetten érhető volt a lassú áremelkedés, majd a jelenlegi megtorpanás. A vaj kivételt jelent, mert annak árát az elmúlt két évben sikerült feltornázni, de most nem kerüli el az áresés.
Jelenleg a legtöbb nyugati tagállamban növelik a tejpor, valamint a többi eltartható tömegcikk gyártását, ami további árcsökkenéseket vetít előre, de így a friss tejtermékek piacán csökken a nyomás.

Forrás: DG Agri

Magyarország
A hazai nyerstej árak is emelkedtek az elmúlt két évben. Jelenleg 108 forintos szinten vannak kilogrammonként, és kisebb csökkenést mutatnak. A felvásárlás mennyisége is emelkedik. Tavaly egész évben 2 százalékkal, januárban 3 százalékkal. A nyerstej exportja annak ellenére továbbra is jelentős, hogy a 2011. évi csúcs óta trendszerűen csökken. Az export és a belföldi felvásárlási ára különbségét jelentős hullámzás jellemzi. Az év eddig eltelt időszakában ismét emelkedik ez a különbség, ami nem kis részben a forint gyengülésének köszönhető. Ugyanakkor a járványhelyzet következtében – Olaszország irányába – három hete leállt, majd most kezd lassan újraéledni a kivitel. Mivel a belföldi kereslet időközben ugrásszerű bővülést mutatott, és más relációkba a fennakadások kisebbek voltak, a tej eladása nem okozott különösebb gondot. Érdemes tanulni abból, hogy a határzár után több olasz tejüzem is alkatrész és csomagolóanyag hiány miatt állt le. Ráadásul, a miénk mellett a szlovén tej is más irányba fordult, és horvátországi piacainkról is elkezdett kiszorítani minket. Az olasz piacra való visszatéréssel ezek a gondok megoldódnak, és a kedvező árak (főként a gyenge forint miatt) jól motiválnak a szállítások helyreállítására.

Forrás: KSH

Dráma a köbön
A hazai feldolgozók teljes kapacitással dolgoznak a válság-kereslet kielégítése érdekében. A Szakmaközi szervezet még egy külön bizottságot is létrehozott a koordinációs feladatok megoldására. Munkájukat erősíti a 4/2020. (II. 28.) AM rendelet, amelyik kiterjeszti a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségeket. A rendelet célja szintén a hatékonyabb piacszervezés. Az időszakos bolti áruhiányok ugyanis egyértelműen nem a termékkínálat szűkösségéből, hanem az elosztás, a disztribúció nehézségeiből adódtak. Bár az élelmiszer értéklánc szereplői évente több alkalommal is találkoznak keresleti csúcsokkal – főként a több napos ünnepek előtt – a mostani, rendkívüli pánikvásárlási roham láthatóan felkészületlenül érte őket, és csak nagyjából mostanra sikerült úrrá lenniük rajta. A fogyasztói igény mérése, és annak a beszállítói lánc felé való közvetítése a kiskereskedelem feladata. Ahhoz azonban, hogy az ütemezés megfelelő legyen, a termékek időben le legyenek gyártva, az egész láncnak több kommunikációra van szüksége. E téren a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ismét példamutatóan jár elől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tejtermelésnek és a tejtermék keresletnek is meg van a maga szokásos éven belüli ciklusa, amihez a feldolgozónak és a kereskedőnek együtt kell tudnia alkalmazkodni.
Hangsúlyozni kell, hogy a hazai tejtermékpiac egyes szegmenseiben nagyon erős az import termékek jelenléte, ezért a bolti kínálat szintje, a polckép messze nem csak a hazai tejszektor teljesítményét tükrözi.

Forrás: KSH

Az elmúlt két-három hét eseményei más tanulsággal is szolgálnak is. Miközben a nyerstej kivitele az országból középtávon csökken, az továbbra is fontos piacstabilitási tényező. Az élelmiszerellátás biztonsága érdekében hozott miniszteri határozatok könnyítettek a szállítmányozás korlátozásain. Így március harmadik hetében már érzékelhetően csökkennek az exportban, importban a fennakadások. Ennek nem csak a nyerstej kivitelében, hanem az importanyagok és termékek érkezése kapcsán is nagy jelentősége van. A tejipar például csomagolóanyagokat (pl. doboz, kupak, sajtzacskó) különböző mikroba kultúrákat jellemzően importból szerez be. A válsággal összefüggő ellátási nehézségek idején ezek beérkezése az országba kiemelten fontos a termelés fenntartása érdekében. Márpedig a termelés minden üzemben folyik. Így a bővülő keresletre a hazai tejszektor meg tudja adni a lehetőségeinek megfelelő választ. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert Magyarország tejtermékek tekintetében nettó importőr. A NAIK AKI kiadványa szerint, 2019-ben az import értéke 18 százalékkal volt magasabb az exporténál, sőt a negatív egyenleg 5 százalékkal tovább romlott. Ez azt jelenti, hogy a belföldi tejtermékpiacon az import nélkül komoly ellátási gondok alakulnának ki. A legjobb a szaldónk a nyerstej tekintetében. Ebből tavaly 336 ezer tonnát vittünk ki (32% Románia, 27% Olaszország, 13% Horvátország) miközben 87 ezer tonnát importáltunk. A legrosszabb dobozos tejből, joghurtból és sajtból. Bár a dobozos tej importja az utóbbi években drasztikusan visszaesett, a külkereskedelmi egyenlege erősen negatív. A sajt, a joghurt és a vaj azok a tejtermék csoportok, ahol igen erős az import piaci befolyása.

Elmúlt évi külkereskedelmi adatainkból a sajt és a savóexport folytatódó emelkedése olvasható ki. Ami az idei várakozásainkat illeti: arra számítunk, hogy megtorpan a sajtexport emelkedése idén. Valamivel a tavalyi szint alattira várjuk. Hasonlóan, azt várjuk, hogy a sajt- és joghurtimport sem emelkedik idén.

Magyarország tejtermék-külkereskedelmének mennyisége, tonna

Forrás: KSH

Forrás: KSH
*2020 Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzés

Koronavírus hatások
A világon a tejtermelés egy százalékkal emelkedett tavaly. Visszaesést szinte csak Ausztrália mutatott, az aszály és a tűzvészek miatt. De az aszály miatt nem tudott az európai kibocsátás sem érdemben emelkedni (+0,5%). A koronavírus nem csak a keresleti oldalon okoz globálisan megtorpanást, hanem a szállítási fennakadások révén is. Eközben a termelési, feldolgozási, szállítási költségek emelkednek. Az idei piaci növekedéseket elvitte a járvány. Bár – ahogy azt itthon mi is megéltük – eleinte erősen megnő a tejtermékek iránti igény, később ez a hullám lecsökken, és az alacsony árszegmensek iránti kereslet felé mozdul el a kereslet szerkezete. A hullám nagyságát több európai feldolgozó és kereskedő is a karácsonyit meghaladó méretűnek nevezte.

A KSH szerint, a tejtermékek magyarországi fogyasztói árai gyorsuló ütemben emelkednek. Februárban a tejek 9,4, a sajtok 6,0, a sajtok nélkül tekintett tejtermékek fogyasztói árak 6,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ismét kiemelem, hogy ebben jelentős részben import termékek is vannak, tehát ezek az áremelkedések nem csak a hazai ellátási lánc áremeléseit tükrözik. Ezt támasztják alá a NAIK AKI adatai, amelyek szerint a tejipar árai a múlt hónapban mindössze 2-3 százalékkal emelkedtek.
A járvány miatt kialakult vásárlási láz plusz erőforrást igényel a tejiparban is, aminek ára van. A megnövekedett keresletre a kereskedelem is áremelésekkel reagált. Arra számítunk, hogy a tejtermékek fogyasztói árai márciusban is jelentősen emelkednek. Azt követően ez a trend lelassul, majd megáll.

Az Erste Agrár Kompetencia Központ az elmúlt két év stabilitása után, ebben az évben az árak kissé nagyobb hullámzására számít. Éves átlagban azonban a tavalyi, 102 Ft/l-es szintet várjuk. Amennyiben a vészhelyzeten a világ lesz, az előttünk álló években lassú tejár emelkedése számítunk.

Forrás: KSH
2020-tól Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzés

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ