Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Gazdálkodás

Szántóföld

Újabb Seuso-kincs került elő…… ezúttal Martonvásáron!

Nincs megállás! 1971-ben az első saját fajta; az Mv 1 alapozta meg a martonvásári nemestés azóta is töretlen sikerét. Az elmúlt fél évszázad alatt 158 fajtát; köztük olyan kincseket adott Martonvásár a hazai és külföldi búzatermelők kezébe, mint az Mv 4, Mv 8, Mv 16, Mv Magdaléna, Mv Suba és Mv Kolo – hogy csak a korszakos nagy fajtákat említsük az elmúlt évtizedekből.

     

Születésének 10-ik évét ünnepeli „ a nagy elődök nagy utóda”, az Mv Nádor. Jelenlegi 22% -os részesedéssel 7. éve (2016-tól) piacvezető. A fajta folyamatosan és megbízhatóan teljesít, így az érdeklődés nem lankad iránta. A termelői és feldolgozóipari elvárásoknak egyaránt megfelel, magas termésszinten éri el a stabil malmi minőséget. A fajta kvalitásait jelzi, hogy 2018-ban Agrár Innovációs Díjban részesült két ugyancsak figyelemreméltó társával; az Mv Nemere és Mv Ménrót fajtákkal.

E három „nagykorú” fajta alkotja a martonvásári ajánlat gerincét, de már kopogtatnak a várományos „serdülők”, mint az Mv Felleg (malmi búza) és az Mv Kondás (bőtermő, takarmány, ill. speciális minőség). Ezekből a fajtákból 2021-ben még csak korlátozott mennyiség volt elérhető, de ebben az évben már jelentős volumenben juthatnak hozzá az érdeklődők.

És itt van a „gyermekkorú”, de ígéretes kincs – utalva a címre -, az Mv Seuso!  

Bőtermő, korai malmi búza. Potenciális termőképessége 9-10 t/ha. Kedvező agronómiai tulajdonságai, intenzív tápanyag-hasznosító képessége gyorsan a legnépszerűbb búzafajták közé emelheti. Az nagy érdeklődés alapján akár 2022. sztárja is lehetne, de felszaporításának jelenlegi fázisa még csak korlátozott elérést tesz lehetővé.

„Nyereségnek tartom továbbá azon meggyőződést, melyre jöttünk, hogy vetőmagunkra nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint az eddig tettük.” A gondolat Kenessey Kálmántól ered – aki az 1873-as rozsdajárványt követően a búzanemesítés felkarolásáért tevékenykedett – jól példázza, hogy már eleink is felismerték az okszerű vetőmag használat jelentőségét.

Mai megközelítésben: a fajtákban rejlő genetikai potenciál kiaknázása  a fémzárolt vetőmag használatával valósítható meg, melynek sokat emlegetett és nem vitatott előnyei:

  • ellenőrzött, szabvány szerinti; garantált minőség, mely az eladó és vevő egyidejű biztonságát szavatolja
  • magas színvonalú személyi és tárgyi feltételek a szántóföldön és a tisztítóüzemben egyaránt,
  • a minőségi árutermesztés és a nyomon követhetőség alapja
  • a nemesítés legújabb eredményeit és a fajtaváltás lehetőségét kínálja 

Jóllehet, az elmúlt években a felújítási arány javult – egyaránt köszönhetően a bölcs termelői belátásnak és a vetőmag szakma szereplőinek -, továbbra is közös feladat és felelősség a fémzárolt vetőmag használat melletti érvelés. Ha lankad a termelői érdeklődés a fémzárolt vetőmag iránt, akkor sérül a vetőmag szaporítás és forgalmazás rendszere, mely negatívan hat vissza a nemesítésre; a biológiai alapok fenntartására és megújuló biztosítására. A termelők korszerű fajtákkal, vetőmaggal történő ellátásának megrendülése a termelés biztonságát veszélyeztetné.

Ez különösen fontos napjainkban, mert jóllehet; a magas terményárak a magasabb vetőmag árakat vetítik előre, de a vetőmag használat mellőzése veszélyezteti a többi befektetett input anyag és energia megtérülésének hatékonyságát, végső soron a termelés eredményességét. Fontos, hogy hogy időben érjen el az üzenet a vetőmag előállítókhoz: a magas biológiai értéket képviselő készleteiket ne terményként, hanem vetőmagként értékesítsék. Az árutermelők ehhez vetőmagigényük mielőbbi lekötésével tudnak hozzájárulni.

Záró gondolatként hívjuk ismét segítségül a régieket! a  Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1931. évi vetőmag árjegyzékének előszavában ezt olvashatjuk: „Régi tapasztalás, melyre t. Gazdatársaink figyelmét ismételten felhívjuk, melyet azonban nem lehet eléggé gyakran hangsúlyozni, hogy a termés eredménye elsősorban a jó vetőmagon fordul meg.  A vetőmag jellegzetesen bizalmi cikk. A rossz vetőmag nemcsak gyenge termést, esetleg értékesíthetetlen minőséget, hanem elfecsérelt munkát s az állótőkének rossz kamatozását is jelenti.”

 

Juhász Zoltán
Operatív vállalatirányítási igazgató
Marton Genetics

(X)

 

 

 

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés