Szárbontás: vétek kihagyni

A betakarítások végeztével évről évre felmerül, hogy mit kezdjünk a visszamaradó növényi maradványokkal. A kalászosok utáni tarló persze nem jelent akkora problémát fizikai akadályként, de például a kukorica vagy a napraforgó szára évek alatt elbomló, rostos növényi maradványként adott esetben a munkagépeket is akadályozhatja a talajelmunkálás és vetés folyamán. Általában igaz, hogy az el nem bomlott nagy mennyiségű szerves anyag károsan befolyásolja a talaj művelhetőségét és vízháztartását. A megmaradt szárrészek miatt üregek maradnak a talajban, ez ronthatja a vetés minőségét és ilyen körülmények között a mag nehezebben, alacsonyabb hatékonysággal csírázik ki. A cellulózban gazdag növényi maradványokon növényi kórokozók (Sclerotinia, Marcrophomina, Fusarium) maradnak fenn, táplálkoznak és telelnek át, illetve kártevőknek (Kukoricamoly) nyújt menedéket a téli fagy elől.

A földön maradt tartalék

A visszamaradt növényi maradványok elpazarlása vétek lenne, természetes lebomlásuk a kalászosok esetén nagyjából fél év, a kukorica esetében pedig akár több év is lehet. Felfoghatjuk mindezt úgy, hogy az előző termésre fordított erőforrásaink, így a műtrágya, az öntözés egy része szármaradványként végzi, amely, ha nem is megy pocsékba, de évek alatt kapjuk vissza azt – és nem is biztos, hogy teljes, egészséges lebomlás után. A nagy mennyiségű szármaradvány magas cellulóztartalmánál fogva nem hasznosítható a növények számára. Korhadással, mikrobiális lebomlással válik előbb a talaj szervesanyagává, humuszt alkotó anyagokká, majd ásványi anyagokká.

Ezt a problémát már számos gazda felismerte, ahogy az abban rejlő lehetőségeket is. Okszerűen kezelve ugyanis a visszamaradó növényi szárak tulajdonképpen talajjavító anyagként, tápanyag-utánpótlási tartalékként jelentkeznek a földjeinken. Ezt – a kiélezett árverseny közepette – kihasználatlanul hagyni: PAZARLÁS.

Hatékony és egészséges lebomlás

Nem véletlen, hogy ma már olyan termékek is egyre inkább teret nyernek, amelyeket a korábbi években nem nagyon ismertek, vagy legalábbis nem használtak elterjedten a gazdák. Ilyen például az egyre keresettebb Cell’Buster, amely egy szárbontást elősegítő készítmény, ami hozzájárul ahhoz, hogy az előző évi szármaradványok gyorsan és hatékonyan hasznosuljanak. Azon túl, hogy ezzel eltűnnek a későbbi talajmunkák útjából, táplálják a talajt is, ezért a tudatosabb gazdák már érdeklődnek iránta.

A Malagrow kínálatában megtalálható Cell’Buster a korábban említett elvárások figyelembevételével lett kifejlesztve. A Cell’Buster egy szilárd, por állagú baktérium-készítmény, amelynek törzseit a világhírű Pasteur kutatóintézet izolálta. A termékben a baktériumok betokozott állapotban találhatóak meg és a készítmény tartalmazza a felszaporodásukhoz szükséges tápanyagokat is. Mivel saját szubsztráttal kerül forgalomba, a cellulóz bontásához nem a talaj nitrogén készletét használja, hanem a saját vivőanyagát, így csökkenti a káros pentozán hatás (rossz szén-nitrogén arány) kialakulásának lehetőségét. Gyakorlatilag ez egy instant baktérium trágya, amely alvó állapotban van egészen addig, amíg a talajba nem kerül. Szilárd halmazállapotának köszönhetően az eltarthatósága két év, jelentős mértékben növelve ezzel a felhasználás szabadságát és az eltarthatóságot. A Cell’Buster így könnyedén beilleszthető bármilyen technológiába, és gépesítést nem igényel.

Spórolhatunk vele

A gyorsan, mégis környezetbarát módon lebomló növényi szármaradványok jelentős segítséget biztosítanak a tápanyag-utánpótlásban. A szárbontás révén a lebontott növényi szármaradványok lényegében természetes trágyaként egészítik ki a műtrágyát. Anyagaik gazdagítják a talajok szervesanyag készletét, ezáltal lassan feltáródó, jól hasznosítható tápanyagot biztosítanak, biológiai kolloidot képeznek, amivel a talaj szerkezetét és vízháztartását javítják, hozzájárulnak a kijuttatott műtrágyák könnyebb felvételéhez, jobb hasznosulásához. Figyelembe véve a műtrágyaárakat, ez jelentős segítség pénzügyi értelemben is. Egy jó szerkezetű, szerves kolloidban gazdag talaj tápanyagszolgáltató képessége hosszútávon lényeges előnyt, akár több százaléknyi megtakarítást, vagy terméstöbbletet jelent a termesztés során. A kiélezett piaci viszonyok közepette, amikor rendszeresen nagyon nyomott felvásárlási árak alakulnak ki, ez a néhány százalék jelentheti a különbséget nyereség és veszteség között.

malagrow.hu