Szántóföldi Növénytermesztés trendi módon…

– A hátunk mögött van egy pirostéglás falszeletet láthatunk… Miért van ez a falszelet?

– A Febagro Zrt. irodájánál vagyunk, ez az épület a volt TSZ központi irodája volt, hosszú évtizedeken keresztül vöröstéglás épület volt, egy jól felismerhető tájékozódási pont az 55-ös út mellett. Öt évvel ezelőtt, amikor sikerült átstrukturálni az egész irányítási szerkezetet a cégcsoporton belül, akkor úgy döntöttem, hogy változtassuk meg magát az irodát is, ha már a szervezet belülről nagy változáson ment át. Viszont hagyjunk meg egy kis szeletet abból, amiről hosszú évtizedeken keresztül emlegettek minket. A megmaradt falszelet a múltat szimbolizálja. Azt az üzentet hordozza, hogy ezek voltunk,  ám most már ez egy teljesen más vállalkozás működik a falakon belül.

– A múltat nem megtagadva, de a jövőbe tekintve mutassa be számunkra a Febagro működését!

– Cégcsoport formájában működünk, több cég is hozzánk tartozik. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, egészen Kalocsától-Csanádpalotáig, a román határ melletti területeken. Alapvetően bérelt területeken dolgozunk, nagyon sok kistulajdonos a partnerünk. Azt szoktam mondani, hogy a legfontosabb partnere a cégcsoportnak maga a földtulajdonos, nem egy beszállító vagy gépkereskedő, hanem az a kisember, aki a bizalmát belénk fekteti és azt mondja, hogy odaadom a földemet, műveljétek a jó gazda gondosságával. Mi igyekszünk mindent maximálisan megtenni ennek érdekében, rendszeresen talajvizsgálatokat végzünk annak ellenére, hogy nem kell, nem kötelező vagy nem veszünk részt olyan programokban, ahol ez kötelező. A tápanyag és szervesanyag visszapótlását is nagyon fontosnak tartjuk. Mivel állattenyésztésünk csak pár éve van, abból sem tudunk az összes területen szervesanyagot pótolni, így a szármaradványok visszapótlása is nagyon fontos, hogy megőrizzük a földnek a minőségét, a termőképességét az utódaink számára.

– Nagyon finoman fogalmazott, amikor az előbb azt mondta, hogy nem vesznek részt olyan folyamatokban, ahol kötelező lenne a talajminta vételezése. Ennél azért egy picivel többről van szó, tudatosságról. Kicsit külön utasnak neveztem azt a fajta vállalatvezetést, cégcsoportvezetést, amit ön honosított meg.

– Gyakorlatilag nyolc éve nem vettünk részt vidékfejlesztési pályázatokon. Mi a magunk útját járjuk és nem akarunk olyan élethelyzetekbe kerülni, ami esetleg valami plusz kötelezettséggel jár. Nagyon fontosnak tartjuk a hatékonyságot, hogy egy adott munkaműveletet minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb gázolaj felhasználásával csináljunk meg, minél kevesebb munkaóra alatt. Ez adja az egész munkavégzésnek az alfáját és omegáját. Ebbe nem férnek bele olyan programok, amelyek többlettámogatással kecsegtetnek, de van egy másik oldaluk is, aminek rengeteg olyan járulékos többletköltsége van, amit adott esetben a pályázati kiírásban talán végig sem gondolt mindenki.

– Talán ennek a szemléletnek is köszönhető, hogy a szakmai zsűri önt választotta idén a Szántóföldi növénytermesztés kategóriagyőztesének?

– Talán igen… Azt a célt tűztük ki hét évvel ezelőtt, hogy 2020-ra olyan szintre kell emelnünk a cégcsoportot, hogy támogatások nélkül is nyereséges legyen. Mert akikkel nekünk a világon versenyeznünk kell, ott nagyon sok helyen nincsen területalapú támogatás és zöldítés. A célt nagyon kemény munkával, de sikerült elérni, ez egy jó dolog és a versenyképesség mindenképpen egy hosszú távú stratégiai cél.

– Csapadékhiányos tavaszelő után méginkább adódik a kérdés: öntözött területek arányában hogy állnak a gazdálkodáson belül?

– Közelítjük a húsz százalékot, s ez mindenképpen nagy biztonságot ad. Az elmúlt három-négy évben hat-hétszáz hektárral növeltük a Center és a Lineár öntözött területeket. Igyekszünk rajta intenzív kultúrákat termeszteni, de van, hogy csak hagyományos szántóföldi növényeket termesztünk pontosan azért, hogy a talajokat ne zsigereljük teljesen ki azzal, hogy egy évben kétszer aratunk le egy területről, holott az anyagilag jó, csak a talajnak, a talaj szerkezetének nem biztos, hogy jót tesz.

– A  talajmintavételezésre is nagy hangsúlyt fektetnek…  

– Igen, a múlt héten és ezen a héten is, amikor volt rá időm, a határban voltam ásóval. A termelésirányító kollegákkal kimentünk, megnéztük a területeket. Megnyugtató volt azt látni, hogy azért húsz-harminc centiméteren még földnedves volt a talaj és van még ott tartalék. Igaz, hogy már nagyon szomjaztak a növények, de az is látszódott, hogy tápanyaggal jól ellátott növények az aszályos stresszt jobban tűrik, mint amelyek sajnos nem kaptak tápanyagot. Muszáj végig járni a területeket és arra büszke is vagyok, hogy sikerült egy olyan szervezeti struktúrát kialakítani, melyben a vállalt nagysága ellenére van időm minden héten egy napot Bács-Kiskun megyében, egy napot Csongrád megyében körbejárni a területeket. Elmondhatom, nem csak adatokból látom, hogy hogy áll a termelés.

– Amire még biztosan büszke lehet, hogy a dolgozók körében nagyon alacsony az átlagéletkor.

– Gyakorlatilag harminc pár év az átlagéletkor, s jó érzés sok fiatallal együtt dolgozni. Ad egy pezsgést, ad egy lendületet az egész szakmának, az egész munkavégzésnek. Nem titkolt szándékom volt az elmúlt években egy kicsit a Febagro Zrt-t, a Febagro Csoportot trendivé tenni és ezáltal a fiatalok körében vonzóvá. Sem gépész, sem pedig szellemi munkavégző személyek tekintetében nincs humán problémánk.

agrotrend.hu / Hamvas Atanáz