Signal 300 ES rovarölő csávázószer gabonafutrinka lárvája elleni hatékonyságának vizsgálata őszi búzában

Ez utóbbi, valamint a klímaváltozás negatív hatásaként megjelenő, és az utóbbi években tapasztalt enyhébb, tartós fagyoktól mentes téli időjárás kedvező hatással van nemcsak a kórokozók, de a talajlakó kártevők áttelelési esélyének megnövekedésére is. Azokon az őszi búza táblákon, ahol az elővetemény is kalászos volt, a talajlakó kártevők áldrótférgek, drótférgek, pajorok és a gabonafutrinka lárvájának (csócsárló) a felszaporodása figyelhető meg (1. ábra). Az esetenként súlyos kártételek kialakulása és a bekövetkező jelentős termésveszteség ellen a leghatékonyabb megelőzési mód a vetőmagok rovarölő szeres csávázása.

1. ábra.: Gabonafutrinka lárvája (A), kártétele (B) és járata (C)

2020. őszén a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szeged-Öthalmon található 20 éves, kalászos monokultúra kísérletében a UPL Hungary Kft. Signal 300 ES cipermetrin hatóanyagú, kontakt hatású rovarölő csávázószerével 8 ismétléses kisparcellás kísérletet állítottunk be hatékonyságának vizsgálatára 2 őszi búza fajtával. A kísérleti terület a korábbi évek tapasztalata alapján a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) lárvájával erősen fertőzött. A vetés ideje 2020. október 22. volt. A kártétel felvételezésére kora tavasszal minden parcella közepén 1 m2-es mintaterületet jelöltünk ki, ahol megszámoltuk a károsított növények számát, illetve mértük az egységnyi területről vett minták gyökerének és hajtásának tömegét. Az aratást az őszi búza teljes érésekor (2021. július 9.) parcellakombájnnal végeztük a termésmennyiség mérésével.

A kora tavaszi felvételezés során a kártétel jól azonosíthatóan, de eltérő mértékben minden ismétlésben megjelent a kontroll és csávázott parcellákon is (2. ábra). Az 1 m2-es mintatéren a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel nem kezelt kontroll parcellákon több mint 200 %-kal több károsított növényt azonosítottunk a csávázott parcellákhoz képest (3. ábra). Megállapítható tehát, hogy a Signal 300 ES kísérletünkben hatékonyan csökkentette a károsított növények számát.

2. ábra: A gabonafutrinka lárvájának eltérő mértékű kártétele a vizsgált parcellákon

3. ábra: Károsított növények száma a kontroll, nem csávázott és a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellákon

Az egységnyi területről származó gyökér és hajtástömeget vizsgálva a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellákon 17 %-kal nagyobb hajtástömeget és 19 %-kal nagyobb gyökértömeget találtunk (4. és 5. ábra), amely szintén a kezelés hatékonyságát támasztja alá.

4. ábra: Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt (A) és nem kezelt (B) növényi minták

5. ábra: A hajtás- és gyökértömeg alakulása a kontroll, nem csávázott (kék) és a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel (narancssárga) kezelt parcellákon.

A vizsgálat eredményeként a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel kezelt parcellák átlagában 7,92 t/ha, míg a nem kezelt kontroll parcellákon 6,74 t/ha termést takarítottunk be (6. ábra). Megállapítható, hogy a kezelés következtében 18 %-kal több betakarítható termést kaptunk a kontroll parcellák átlagához viszonyítva.

6. ábra: A terméshozam (t/ha) alakulása a kontroll, nem csávázott (kék) és a Signal 300 ES rovarölő csávázószerrel (narancssárga) kezelt parcellákon.

Összefoglalva, a vizsgálat idei évi eredményei rávilágítottak arra, hogy a Signal 300 ES rovarölő csávázószer használatával hatékonyan védekezhetünk a gabonafutrinka lárvája ellen. A kezdeti védelem az őszi búza növények fejlődésére pozitív hatással volt, amely a termésmennyiségben realizálódott.

Dr. Tar Melinda

tudományos főmunkatárs, kutatóállomás vezető

Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem

Növénytermesztési és Agrotechnikai Kutatóállomás, Szeged