Nem engedünk a 48-ból!

Vetőmagot vagy terményt előállítani két különböző agronómiai feladat, bár a szántóföldi növénytermesztés része. Míg a szaporítóanyag – legyen az hibrid vagy kalászos — előállítása a minőségi szabályrendszerek mentén történik, odafigyelést, plusz munkát és költségeket jelent a termelőnek, addig a termény termelése a megszokott úton, különösebb extra ráfordítások nélkül zajlik.

A Marton Genetics kiemelt célja, hogy a magyar vetőmag brandjét kialakítsa. Partnereket, velünk a jövőről együtt gondolkodókat vonunk be abba a közös munkába, ami a magyar vetőmagot, mint a csúcsminőséget képes visszahozni a köztudatba, ezáltal a fajta és termékválasztásba is. Úgy gondoljuk, hogy ez a mi felelősségünk, és zászlónkra tűztük a magyar gazdatársadalom érdekében is. Egy körültekintő termelő, például egy jó hazai kalászos fajta megválasztásával, ami a neki jutó erőforrásokat maximális hatékonysággal képes termésében realizálni, még többet tud nyerni. A martonvásári vetőmagok feldolgozása során a 48/2004. – IV. 21A szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló FVM rendelet szerint, minden vizsgálati szempontnak megfelelnek idén is vetőmagjaink. Hiszen a kiváló minőségű, fémzárolt vetőmag használata azt garantálja, hogy biztosan azt a minőségű és jó eséllyel azt a mennyiségű terményt aratja le a gazda, amit betervezett.

Mi a Marton Genetics név mögött a magyar vetőmag-kutatás és fajtanemesítés legnagyobb fellegvárát képviseljük, az Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásári Mezőgazdasági Intézetét, az ott nemesített fajok és fajták hibridek alkotják a portfóliónkat. Feladatunk az, hogy a hazai szellemi tőkével, a hazai termesztési körülményekre adaptált kiváló genetikai potenciállal rendelkező anyagaikat belföldön és külföldön is ismertté, sikeressé tegyük – ahogy mondani szokás –, hintsük a magot. Jó fajtákat büszkén képviselünk, most már a martonvásári kalászosok piacvezetők Magyarországon. A sok kutatói tapasztalat és az innováció akkor tárgyiasul, ha minél többen megismerik, használják. A siker kulcsa, hogy magyar gazdának magyar vetőmagot már „megtaláltatott”.

Napjainkban az első, és talán legfontosabb tennivaló a számunkra is, hogy felhívjuk minden gazdálkodó figyelmét a fémzárolt vetőmag használatának előnyeire, a választott faj és fajta genetikai azonosságának a biztonságára, a fémzárolással minősített szaporítóanyag előállításának nyomon követhetőségére – beleértve annak viszonteladóját is, aki a vetőmag minőségi garanciáját mindenkor annak előállítójával együtt szavatolhatja.

A fémzárolt vetőmagnak ugyanis garantált a minősége, ismert csíraszámmal, ezermagtömeggel és tisztasággal rendelkezik. A vásárlás kísérőbizonylatain (szállítólevél, diszpozíció) ezen adatoknak szerepelniük kell.

A korszerű termesztés technológiában inkább a „csíraszám/hektáros” vetési normákat javasoljuk, ami sok esetben fajtafüggő- illetve a tényleges vetési időhöz optimalizált, nem pedig a „kilogramm/hektárosokat”. Martonvásáron a fémzárcímkével ellátott termék garantáltan a vetőmag bizonyítványa, de a címkesorszám ismeretében a hatóság honlapjáról bárkinek ellenőrizhető is.

A csíraszám pontos meghatározása, főleg a precíziós vetés elterjedésével, különösen fontos. Nem elsősorban azért, mert jelentős vetőmag mennyiséget lehet megspórolni, hanem azért, mert a fajta fejlődési és tápanyaghasznosítási dinamikájához optimális tőszámot kell ezáltal beállítani, tekintettel az ajánlott vetésidőre, vagy az attól való eltérésre. Van, aki kifejezetten alacsony tőszámmal veti a búzát, illetve az árpát, marad tere, vagy mondjuk úgy, több muníciója az adott tápanyagellátási színvonalon, az egyedi fejlődésre.

Ez magával hozza, hogy a kalász jobban kitelik, kicsit másabb lesz a szemek struktúrája, ugyanakkor termés mennyiségében számottevő különbség nem mutatkozik. Természetesen az az alkalmazkodóképesség, amely a tőszám beállításával maximálisan kihasználható egy-egy fajtánál, az eltérő, a fajta genetikája hordozza azt, hogy melyiket lehet és melyik alkalmas az alacsonyabb tőszám melletti termesztésre.

Az elmúlt években az Mv Nádor, a Marton Genetics cégcsoport sikerének zászlóshajójává vált, amit hamarosan a búzaterületek több mint húsz százalékán aratnak majd le Magyarországon. Valóban kiemelkedő fajta, mely éppen 10 éves állami elismerését „ünnepli”, ám nyomában, vagy időnként megelőzve ott van az Mv Nemere és az Mv Ménrót, két további csúcskategóriás búzafajta, melyeket az „okos” fajták értő termelőinek tesztelésére, kipróbálására ajánlunk.

A Marton Genetics cégcsoport portfóliójának bemutatásakor és az új termék katalógusunkban is „okos fajta” jelöléssel emlékeztetjük erre az érdeklődőket. Ma még továbbra is megoszlik a termelők hozzáállása abban, hogy valaki intenzív, vagy extenzív technológiát követve termel. Természetesen a top fajtáink, amit az előbbiekben ismertettünk, mindenképpen intenzívebb körülmények közé alkalmasak. Viszont figyelembe kell venni, a terményárak a két évvel ezelőttihez képest a háromszorosára emelkedtek, ugyanakkor az input anyagok kétszeresükre nőttek. Ezirányban több vizsgálatot, becslést is végeztünk, hogy a termelők eredményesebben gazdálkodhassanak. Már két évvel ezelőtt azt ajánlottuk a partnereinknek, hogy intenzív fajtákat válasszanak.

Bár eltérőek a gazdák elképzelései, hiszen meg kell felelni egyrészt az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak, másrészt a változó időjárási viszonyoknak, a gazdaságossági kérdéseknek.

Az idei év is bebizonyította, hogy nagyon változó és meglepetésekben teli időjárási viszonyoknak lehetünk tanúi. Ilyen körülmények között még fontosabb a fajták, hibridek genetikai alkalmazkodó képessége. Az alkalmazkodóképesség a nemesítő kollégák munkájában alap célkitűzés a stressz rezisztencia, illetve a betegség rezisztencia mellett. Ezeket a paramétereket folyamatosan tesztelik, vizsgálják, hogy új fajtáink a mai és a jövőbeli elvárásoknak a legmesszebb menőkig megfeleljenek.