Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Gazdálkodás

Szántóföld

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?!

Az idén is minden héten különböző híreket s véleményeket lehetett hallani folyamatosan az időjósoktól, a hírekben, a gazdáktól, termelőktől:

„Nem várható eső ezen a héten sem…”

„Már túl sok az eső az ország néhány részén…”

„Nem telítődtek vízzel a talajok…”

„A csapadék hiány egyre súlyosabb veszteségeket okoz…”

„A termést veszélyezteti az aszály…”

„Utolsó pillanatban menekült meg a kukorica…”

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt. Az időjárás okozta veszélyek, sőt károk, minden évben kerülgetik a gazdákat is és meg is jelennek, amelyek rövid távon az adott növényeket gyötrik meg, de közép- és hosszútávon a termőtalajok minőségét rombolják.

A TERMőTALAJOKRA HATÓ KÁROS HATÁSOK LEHETNEK:

időjárástól származók, azaz

  • sok csapadék, belvíz,

  • csapadékhiány,

  • tartós aszály,

  • légköri aszály,

egyéb emberi behatások, azaz

  • rosszul és/vagy rosszkor elvégzett szántás és más talajműveletek,

  • szerves anyag (szármaradvány) elherdálása, jelentős és folyamatos csökkentése,

  • nem okszerű kemizálás,

  • Nitrogén-ciklus felborítása, a talajok N-mentesítésének előidézése,

  • mikroorganizmusok mennyiségének jelentős csökkentése.

 

A SZERVES ANYAG ELVESZTEGETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

  • szűk művelhetőségi talajnedvesség tartomány,

  • gyenge nedvesség visszatartás,

  • gyorsan ülepedő talaj,

  • nagy érzékenység a tömörödésre,

  • rövid hatástartam (pl. lazítás után!),

  • eliszapolódó, majd kérgesedő talajszerkezet,

  • hasznos talajbiológiai folyamatok szünetelése.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A TALAJBAKTÉRIUMOKRA, TALAJALGÁKRA?

  • Folyamatosan degradálódik a talajok állapota.

  • A lebutított vetésszerkezet renyhe talajéletet okoz.

  • Romlik a talajok termékenysége.

  • A felhasznált kemikáliák szükségesek, de károsak a talaj számára.

  • A nagyipari mezőgazdaság a termőtalajok harmadát tette tönkre.

  • Csökken a talajok széntároló (megkötő) képessége, nő a CO2 kibocsájtás az atmoszférába.

  • Nincs szerves-anyag utánpótlás.

 

őRÜLT TEMPÓBAN OLVAD A LÁBUNK ALATT A TALAJ és AZ ÓRA KETYEG…

  • Csak Európában óránként 11 hektárral kevesebb a szántóföld!

  • Évente 50 ezer km2 –rel kevesebb mezőgazdasági terület a világon!

  • 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg évente!

  • 17 –szer gyorsabb a TALAJ pusztulása, mint az épülése Európában!

 

A gazdák felelőssége, hogy a TERMőTALAJ regenerálásával csökkentik-e a CO2-kibocsátást!

  • Az ökológiai szemléletű gazdálkodásra való áttéréssel

  • Szántás kerülésével, ha lehetséges

  • Talajoltással (pl. humifikáció)

  • Szerves-anyagok feltárásával (szárbontással)

  • Gazdagabb vetésforgó alkalmazásával?!

 

Mit nyújt mindehhez a BactoFil technológia?

  • Légköri nitrogén bevitelét a körforgásba, a felvehetetlen tápanyagok felvehetővé alakítását.

  • Humifikációt.

  • Gyorsabb csírázást, kelést, erősebb gyökérzetet.

  • A műtrágyák jobb hasznosulását.

  • Talajszerkezet javulást, könnyebb talajművelést, hosszabb távon üzemanyag megtakarítást.

  • Jobb vízháztartást, vízmegtartást, szárazságtűrést.

  • A növényvédelem hatékony támogatását.

  • Komplex növénytámogatást, BIZTOSABB termést!

 

A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS A HOSSZÚTÁVÚ JÖVEDELMEZő TERMELÉS ALAPJA!

Itt a legnagyobb jelentősége a növénymaradványoknak van, mert ezekhez a növény a talajból már 1x felvette a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot.

Ha VISSZAKEVERJÜK a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

A kukorica betakarítása után közel 10-15 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelem tartalma hektáronként (Tóth és Kismányoky, 2012.)

100-130 kg N, 50-70 kg P2O5 és 80-170 kg K2O

 

AMI HÁNY FORINTOT IS ÉR MA LISTAÁRON?????

MI A MEGOLDÁS?

Az AGRO.bio javaslata a szerves anyag gazdálkodásához a CELL® használata, amelynek segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbontását, és javítjuk azok hasznosulását.

Mindez megfelelő agrotechnikával és a CELL® használatával ennek a 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

Ha a CELL® cellulózbontóval gyorsan jelentősen lecsökkentjük a kukoricaszár mennyiségét a talajban, akkor kisebb lesz a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye és a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez, így nő a növényvédelem hatékonysága és javul az utóvetemény egészségi állapota.

Felhasználási javaslat: A CELL® cellulózbontó oltóanyagot (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba VISSZA kell dolgozni.

Kedvező csomagajánlatunkkért

CELL® + TrichoMax

és szakmai kérdésekben keressék bizalommal területi kollégáinkat. www.agrobio.hu

 

Daoda Zoltán

szakmai igazgató

AGRO.bio Hungary Kft.

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés