Hová lett a kukorica?

Miközben az eget kémleljük, hogy mikor mehetünk aratni, a várhatóan kisebb repce és kalászos termés felett sopánkodunk, ne feledkezhetünk meg a kukorica piacán zajló, korán sem szokásos helyzetről sem! Meggyőződésünk egyébként, hogy a kalászosok fognak még pozitív meglepetéseket okozni, amikor zárjuk a leltárt!

Sokan kutattak kukorica után mostanában. Lehet a hiány mögött valami, hiszen a piaci árak erőteljes növekedésben vannak. A legfrissebb információk már jóval 50 ezer forint feletti tonnánkénti árakról szólnak. Égnek a telefonok, a kereskedők pedig körbeutazzák az országot a maradék készletekért.

Forrás: NAIK AKI

Nyilván tartósan nem tudunk elszakadni a világpiaci folyamatoktól. Most is egy irányba megyünk, de a jelenlegi itthoni helyzet mégis sajátos. Az emelkedés a hiánypszichózis miatt nálunk erőteljesebb.

Nemzetközi körkép

A világpiacon a tavalyinál nagyobb termést, növekvő készleteket várnak. Utoljára 2016-ban láttunk olyat, hogy a globális kukoricatermés meghaladja a felhasználást. A legfrissebb adatok 2020/21-re 1188 millió tonnás terméssel számolnak, ami 24 millió tonnával haladná meg a keresletet, és több mint 15 százalékos készletemelkedést okozna. Ez 36,3 százalékos készlet/felhasználás arány!

Az EU-ban idén a tavalyival csaknem megegyező területen, 2,7 százalékkal nagyobb termést és kisebb importot várnak.

Nálunk a tavalyit csak alig meghaladó, 989 ezer hektáros az idei kukoricaterület. Az elmúlt hetek kiadós esői pedig sokat javítottak a porba vetés, és a fejlődés kezdeti szakaszait jellemző aszály okozta képen.

Mindez egyik oldalról az árak emelkedése ellen hat, másrészt viszont az olajárak emelkedése az etanol iránti keresleten keresztül a kereslet növekedését jelzik előre. Ezek egyenlege a mostani ingadozás, de a kukorica árgörbéje az olajár görbéjével gyakorlatilag megegyezik, emelkedő.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ótermést Párizsban magasabb áron jegyzik, mint az újat, ami a várható trendfordulóra utal. Erre mi is számítunk még akkor is, ha a tengerentúlon optimisták a kereslet felfutását illetően és az év végén is magasabb árakra számítanak a jelenlegieknél.

Május közepe óta Chicagóban is felfelé megy a kukorica ára, míg a búzáé inkább lefelé

Forrás: CBOT

Ugrik az export

Meggyőződésünk, hogy a hazai piacról eltűnő kukorica mögött a legerősebb hatás az export növekedése. Miközben az elmúlt két év termése egyaránt 8 millió tonna körüli volt (2018:8,0 mt, 2019: 8,3 mt), 2019-ben harmadával többet exportáltunk, mint 2018-ban, erre az évre tehát eleve alacsony készletszinttel fordultunk rá. A kivitel pedig idén tovább nőtt.

A gabonafélék külkereskedelmi forgalma 7 százalékkal nőtt 2020 első negyedévében. Mennyiségét tekintve ez leginkább a kukoricaexport 34,7 százalékos megugrásának volt köszönhető, de az árpakivitel duplázódása is igen fontos, figyelemre méltó jelenség. Mindkettő összefügg a takarmánykészlet-felhalmozási törekvésekkel. Ha az első négy hónap adatait nézzük, akkor a kukorica kivitel további szárnyalását látjuk: vetőmaggal együtt 40, anélkül 30 százalékos a mennyiségi növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Az árpa kivitele is tovább emelkedett áprilisban, az első négy havi árpaexport 2,3-szorosa volt az egy évvel korábbinak. Így nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben nagy volt az izgalom a belföldi kukoricapiacon. Hozzánk is sorra érkeztek a jelzések termelőktől, kereskedőktől, felhasználóktól, hogy erőteljesen beszűkült a kínálat a hazai kukoricapiacon. Mivel a kukoricaaratás még igen távol van, az árak emelkedni kezdtek.

A kukorica áremelkedéséhez tehát nem csak a saját kínálatának szűkülése, hanem a helyette felhasználható termények (például az árpa) készletcsökkenése is hozzájárult, és ennek hátterében is a kivitel ugrásszerű növekedése húzódik meg.

Kukoricaexport vetőmag nélkül

Forrás: KSH

Összegezve:

• Erőteljesen növekedett az export, pedig a zárókészlet amúgy is alacsony volt;
• Információnk szerint a feldolgozók időben biztosították maguknak a szükséges mennyiségeket. Nem jelentkeztek extra igényekkel;
• Az itthoni takarmányigény nem emelkedett, de a krízishelyzet miatt a készletezés emelkedett az elmúlt hónapokban. Ez az exportkeresletben is érzékelhető volt;
• Véleményünk szerint, a fertőtlenítőszer gyártás nem okozott olyan keresletet a kukorica iránt, ami érdemben befolyásolná a kínálatot;
• Gyakran találkozunk azzal, hogy a kukoricából a termelők „befektetési vagy tartalékolási céllal”félretesznek pár ezer tonnát. Így az olyan helyzetben, mint a mostani is, lesz egy kis „zsebpénzük”;
• Határozott véleményünk, hogy az aratás után a helyzet meg fog változni. Elég, ha Ukrajna várható rekordtermésére (USDA: 2020/21 38,3 millió tonna termés, és 31,6 millió tonnás export), vagy a globálisan napról-napra javuló terméskilátásokra, várható készletemelkedésre gondolunk. Addig viszont keresleti marad a piac.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ