Hogyan permetezzük biztonságosan a repcét?

Az ország nagy része már sárga színben pompázik, ami egyet jelent azzal, hogy elkezdtek virágozni a repcék. A jó idő beköszöntével a rovarkártevők mellett a méhek is egyre aktívabbak lesznek. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: milyen rovarölő szerrel permetezzünk?

A készítmény toxicitása szerint három méhveszélyességi kategóriát különböztetünk meg: léteznek méhekre kifejezetten veszélyes, méhekre mérsékelten veszélyes, valamint méhekre nem jelölésköteles készítmények – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pixabay.com

A növényvédelmi gyakorlat szempontjából azonban fontos a kockázatalapú megközelítés, is, amely a növényvédőszer-felhasználás mikéntjét, így a kezelt növény fenológiai állapotát, a kijuttatás módját (pl. csávázó szer, permetezés stb.) és a felhasználás dózisát is figyelembe veszi.

A növényvédőszer-készítmények kétféle besorolása: veszélyességi és kockázati alapú. Szerválasztáskor mindig vegyük figyelembe ezeket a kategóriákat, és a növényvédelmi szakirányítónkkal egyeztetve végezzünk növényvédelmi kezeléseket!

1. Méhekre kifejezetten kockázatos szerek:

A méhekre kifejezetten kockázatos kategóriába tartozó növényvédő szerek a méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazhatóak! Ezenkívül tilos az alkalmazás virágzó gyomnövények jelenléte esetén, valamint akkor, ha a kultúrát a méhek egyéb okból látogatják (ide értve az átrepülést is). Az engedélyokirat előírhat további szigorításokat is a fenológiai állapot alapján: így például azt, hogy a készítmény a legfeljebb rejtett bimbós vagy éppen zöldbimbós állapotig használható.

2. Méhekre mérsékelten kockázatos szerek:

A 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet 15.§-a szerint méhekre mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat. Amennyiben a kezelés tovább elhúzódik, az kockázatot jelenthet a beporzó szervezetekre, ugyanis nem lesz elegendő idő a szer lebomlására az éjszaka során.

Abban az esetben, ha a kezelt növénykultúra nem virágzik, de virágzó gyomokkal fertőzött, vagy virágzó növényállománnyal határos, illetve bármilyen okból kifolyólag a méhek látogatják (pl. mézharmat vagy víz gyűjtése miatt), akkor a készítmény kijuttatása ugyancsak méhkímélő technológiát igényel.

fotó: pixabay.com

3. Méhekre nem jelölésköteles szerek:

A méhekre nem jelölésköteles hatóanyago(ka)t tartalmazó növényvédő szer rendeltetésszerű felhasználása nem veszélyezteti a méheket. Az ilyen típusú szer virágzó növényállományban, méhek közelében egyaránt alkalmazható, de az engedélyokiratban feltüntetett esetleges korlátozó intézkedéseket be kell tartani.

Viszont figyelembe kell venni, hogy vannak bizonyos hatóanyagok, melyek külön-külön méhekre nem jelöléskötelesek, ilyen az acetamiprid és tebukonazol hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Ezek a hatóanyagok méhekre nem veszélyesek, viszont tankkeverékben történő kijuttatásuk esetén be kell tartani a méhkímélő technológiát!

A nem megfelelő növényvédőszer használat komoly szankciókkal járhat: https://portal.nebih.gov.hu/-/mehekre-kockazatos-repcetablakat-semmisittetett-meg-baranya-megyeben-a-hatosag

Forrás és további hasznos információk:

https://portal.nebih.gov.hu/

Hatóanyagokkal kapcsolatos információk:

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

agrotrend.hu / NAK