Gazdálkodás

Szántóföld

Elfújja a szél – termőtalajaink védelmének fontosságáról

Termőtalajaink védelmének fontosságáról a NAK is évek óta tájékoztatja gazdálkodóit, s napjainkra számos fórumon is tájékozódhatnak erről a gazdálkodók, s megtapasztalhatja ezt a társadalom valamennyi szereplője. A változó klíma még inkább rávilágított arra, hogy változtatnunk kell a megszokott talajművelési módozatainkon annak érdekében is, hogy a földünk talaját helyben tartsuk, s a kellő gondoskodás eredőjeként szerkezetessé tett talajainkban megtartsuk helyben a vizet, mely az aszályos, vízhiányos periódusok megrövidítését is elősegítheti gazdaságunkban.

Mindehhez mire van szükség? Építsük újra talajaink szerkezetességét. Mint láttuk egyre több helyen okoz gondot – akár a közlekedésben is – a porvihar, ami akár hisszük akár nem jellemzően nem csak a homoktalajoknál, hanem legjobb minőségű csernozjom talajainknál fordul elő, írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A talajok általában 45% ásványi anyagot (homok, iszap, agyag), 5% szerves anyagot, 25% vizet és 25% levegőt tartalmaznak. A jó szerkezetes talaj pórustereiben– gondoljunk egy szivacsra, vagy kenyérdarabkára – „kötődik meg” a víz és a levegő. Az idő előrehaladtával a talajforgatással, a talaj nehézgépekkel történő keverésével, a talaj szervesanyagpótlásának hiányával folyamatosan csökken, és végül teljesen megszűnhetnek a hasznos pórusterek, így romlik a beszivárgás és felszámolódnak a biológiai ragasztók, amik biztosítják talajaink szerkezetét. Fentiek szerint tehát az összetartó erőt elveszejtő vázalkotókat elfújja a szél. A megoldás tehát ezen „por” alkotók „újraragasztása” a kalcium mellett szervesanyagokkal, mikróbákkal stb. A talajok szerkezetének stabilitása tehát részben biológiai, részben kémiai eredetű. Ott, ahol rendben van a kémia – a tápanyagok egyensúlya, a szerkezet szempontjából különösen a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) aránya fontos – és a biológia – megfelelő talajélet –, ott a talaj levegőellátása, víz- és tápanyag-gazdálkodása is jól működik.

Hogyan növelhetjük a talajunk szervesanyagkészletét, javítsuk a biológiai életét? A szakirodalom, s a már gyakorló gazdák véleménye alapján:

  • Minimum 3-4 növény termesztését illesszük be a vetésforgóba.
  • A talajművelés során a talajbolygatást minimalizáljuk, a művelési időpont talajállapottól függően válasszuk meg.
  • Tarlómaradványokat lehetőleg tartsuk a táblán.
  • A talajfedést biztosító növénykultúrák termesztése (zöld növényi borítottság, mulcs)
  • Évelők termesztése.
  • Szervestrágya – szennyvíziszap stb. – felhasználás.

A dús és váltakozó mélységbe hatoló és csaknem folyamatos gyökérzet biztosíthatja leginkább talajaink számára a megújulást, a megfelelő kondíciót, a megfelelő talajéletet, hiszen a talajaink egy élő közeget alkotnak, mely „olyan, mint a gyerek, etetni, s itatni kell”. Ezen túlmenően ne feledjük talajaink időnkénti mésztrágyázását, hiszen a kalciumnak fontos szerepe van a morzsalékos talajszerkezet kialakításában is.

Fentiek miatt is fontos lehet a takarónövények alkalmazása a betakarítást követően, persze a lehulló csapadék talajba történő tárolása mellett. Egyes területeken gazdálkodók véleménye szerint takarónövény után a főnövény tovább bírta a szárazságot, üdébbek, zöldebbek maradtak a növények, hiszen a gyökerek mélyebbre tudtak hatolni azokon a gyökércsatornákon, amelyeket a takarónövény készített elő.

Fotó: wikimedia

Persze a szakértők javaslata szerint egy nyári betakarítású növény (búza, repce stb.) után egy tavaszi növény (kukorica, napraforgó, szója stb.) elé takarónövényezzünk a mi éghajlati viszonyaink mellett. Az ősszel lekerülő kapások után egy tavaszi elé áttelelő keveréket tartanak megfelelőnek.

Amennyiben a szerkezetesség még adott, vagy már alakul újra, úgy azt tartsuk is fenn az alkalmazott agrotechnikákkal is.

  • Menetszám, illetve haladási sebesség csökkentése
  • Az erőgépek és művelőeszközök járókerekeinek taposásából eredő tömörödés csökkentése (alacsony-nyomású, széles gumiabroncsok használata)
  • mulcs alkalmazásával – csökken a talajra nehezedő nyomás, véd a nagyesők idején a talajszemcsék szétesésétől, táplálja a talajlakó élőlényeket, csökkenti a kipárolgást stb.
  • Forgatás minimalizálására irányuló talajművelés

Pár év múlva ténylegesen érezhető a hatása, de el kell kezdeni, hiszen alkalmazkodni kell a változatos időjáráshoz. Leírtakon túl megfontolandó a fasorok, fássávok létesítése fenntartása, hiszen természetes szélfogók, stabilizálják a mikroklímát, csökkentik a párolgást, hűtik a légkört. Fentiek elősegítik talajaink és vizeink helybentartását, s nem fújja el könnyedén a szél.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés