A termőhely potenciál ismerete és a mellé rendelt helyes tőszám hatásai a bevételre

Az eredményesség megtartása érdekében, egyre fontosabbá válik és nagy hangsúlyt szükséges fordítani a termelésünkkel kapcsolatban lévő és arra ható tényezők ismeretére, időben történő felismerésére és azok hatékony kezelésére.

A világon így Magyarországon is 2022-ben a mezőgazdaság termelési rendszer egészét érintő környezeti és gazdasági kihívások együttesen jelentek meg és hatottak eddig nem látott módon és intenzitással. Ez a hatás a szántóföldi növénytermesztés szinte mindegyik fajára jellemzően negatív volt.

A leginkább az input anyagok árai, az anyag és eszköz árak, valamint az elszabaduló energia árak növelik legnagyobb mértékben a termelői önköltséget. Mindemellett az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb júniusa volt 1901 óta Magyarországon.

Az idei év rendkívül szélsőséges volt és rámutatott arra valójában mekkora jelentősége van annak, hogy komplex rendszerben gondolkodva képesek legyünk az egyes kockázati elemek kezelésére. A kukorica esetében is megalkothatjuk azt a rendszert, amellyel a csökkenthetjük vagy tudatosan változtathatjuk azoknak a változóknak a számát, ami az év végi eredményességem képletében fognak szerepelni.

A Kukorica termésátlagok alakulása

2000 évtől összegzett országos kukoricatermés átlagok (23 év átlaga 6.14 t/ha volt), az átlag alatti évek száma 47%

Forrás: KWS Magyarország Kft.

(2016-2022) országos kukoricatermés átlag alatti évek száma 42%

Forrás: KWS Magyarország Kft.

Az ingadozó termésátlagok szintje is arra figyelmeztet, hogy a gazdasági környezet korlátozó hatásai mellett fokozott tekintettel kell lennünk a minket körül vevő biotikus tényezők negatív hatásaira is. A kockázat kezelés kulcs szerepet fog játszani a jövő szántóföldi gazdálkodásában. Ilyen lehetőség például magas termés potenciállal és gyors vízleadással rendelkező hibrid választása a szárítási költségek kezelésére. Vagy érdemes eltérő érés csoportú (FAO szám) hibrideket választani, a portfolióm virágzási időszakának szétnyújtásával csökkenthetem a virágzáskori hőstressz okozta veszteségeimet. Akár agrotechnikai oldalról is támogathatom az eredményességemet, mert a hektáronkénti növény tőszám változtatásával egymáshoz képest nagyobb a térállás, így-(az egységnyi növényre eső termő területeten a csapadék és az inputok számának jobb hasznosulása) ennek eredményeként csökkenthető növényünk kitettsége. A hektáronkénti tőszám változtatásának több lehetősége közül a legelterjedteb mód a tőszám direkt változtatása fix sortávnál vagy egy másik eddigiektől eltérő vetés design használata pl.: ikersoros, vagy szűkített soros technológia.

Fókuszban a tőszám

A területre kivetett növény darabszám helyes meghatározásának érdekében a felsorolt kritériumok vizsgálata nélkülözhetetlen.

A termőhelyi potenciál ismerete (idősoros terület teljesítmény, termő kapacitás…)
A genetikai potenciál ismerete (a hibrid tőszám reakciója minimum és maximum tartományon belül)
A zsák potenciál ismerete (a tisztaság, csíra százalék, csávázás…)
A technikai és technológiai potenciál ismerete (gépesítettség, digitális támogatási rendszerek, inputok használata…)

Egy-egy hibrid bevezetését megelőzően a genetikai potenciált és a hibridek tőszám reakciós képességét a nemesítőházak vizsgálják tőszám kísérletekben. A KWS Magyarország Kft egy olyan idősoros és különböző termés potenciállal bíró régiókból gyűjtött adatsorral rendelkezik, ami 2015-ig nyúlik vissza. Ez az adathalmaz állandó helyszínekről összesen 85 hibridről 5 tőszám beállításával és dupla ismétléssel ad részletes felvételezést 6530 parcella információival. Az grafikon a 7 t/ha alatti, 7-10 t/ha közötti, valamint a 10-14 t/ha közötti és 14 t/ha feletti termőhelyekről tartalmazza az adatokat.

Forrás: KWS Magyarország Kft.

Az idei aszályos évben a tőszám kísérletek számos tanulsággal szolgáltak. Az alacsonytól (<7 t/ha) a közepes (7-10 t/ha) és a magas (10-14 t/ha) termésszintig széles spektrumban vizsgáltuk hibridjeink potenciálját és számoltuk a szűkített árbevétel mértékét (130.000 HUF/t felvásárlási árral és 4000 HUF átlagos szárítási költséggel). Az itt választott 2 hibrid éréscsoportja KWS ADONISIO FAO 350-400 és a KWS GIRO FAO 450-500.

Egységesen elmondható, hogy 2022-ben az alacsony 7 t/ha alatti és a közepes 7-10 t/ha termés szinttel bíró területeken az alacsonyan tartott tőszámok 50-60 ezres állományok jobb mutatókkal szerepeltek. Ott, ahol a termőhelyi potenciál a magas 10 t/ha szint felett volt a 70 ezer feletti, de a KWS GIRO esetében az ennél magasabb szint adta a legmagasabb szűkített árbevételt. Az országos termésátlagok ismeretében és az energia árak tartós magas árával számolva a jövőben nagyobb érdeklődés fogja övezni az alacsony tőszámon elvetett kukorica állományokat.