A repce őszi tápanyagellátása

Repcét azért idén is vetünk. Mert szeretjük a kihívásokat. Dacára az aszálynak, a növényvédelmi problémáknak és a hullámzó áraknak, a repce azért mégis jól illeszkedik a vetésforgóba és a pénzügyi tervünkbe. Az első viszonylag jól tervezhető termény-árbevételünk az év során a repcéből származik.

A repce technológia az elővetemény aratása után azonnal elkezdődik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vetés előkészítésének kulcskérdése a megfelelő minőségű vetőágy elkészítése mellett a talajnedvesség megőrzése. Ez a két dolog szorosan összefügg.

Tavaly jól láthatóan csak azok tudtak optimális időben repcét – és később gabonát – vetni, akik minden erejükkel koncentráltak a talajnedvesség megőrzésére. A dolgot csak tovább nehezíti, hogy egy nagyon fontos technológiai elem, a periodikus mélylazítás is éppen a gabona tarlón végezhető el optimálisan.

Forgatás nélküli művelésnél van még egy problémánk, hogy mi legyen az a talajművelési eljárás, amivel az alapműtrágyákat a talaj mélyebb rétegeibe is be tudjuk dolgozni. Ez azért fontos, mert öntözetlen körülmények között elemi érdekünk, hogy a növények gyökérképződését a mélyebb, nagyobb nedvességtartalmú talajrétegek felé késztessük.

A repce nagyon kényes és igényes növény, ezért termesztéséhez elengedhetetlen a profizmus.
Talajvizsgálati adatokkal már szinte mindenki rendelkezik. Az adatok elemzése azért igényel némi szakmai felkészültséget, ezért ezt érdemes szaktanács formájában igénybe venni. A Keleti Agrár Kft. szaktanács és tápanyagterv készítésével is segíti a gazdálkodókat.

Ha ismerjük talajaink foszfor és kálium ellátottságát, akkor magunk is kiválaszthatjuk a megfelelő alapműtrágyát és annak dózisát.

A repce fajlagos tápanyagigényét és trágyahatóanyag-igényét az alábbi ábrában foglaltuk össze:

Az ábrán jól látható, hogy a repce magas hatóanyag igényű növény. őszi nitrogén igénye nagyobb dózisok esetén fedezhető a komplex műtrágyák nitrogén tartalmával – igaz ez a növény őszi kén igényére is.

Foszforra közepesen igényes, de ha tekintetbe vesszük, hogy rendszerint foszforigényes gabona után vetjük, akkor erre az elemre is kifejezetten figyelnünk kell. A foszfor fontos a növények kezdeti gyors fejlődéséhez, később az elágazások, virágok, illetve az optimális termés képzéséhez. A foszfor kelés után segíti a gyorsabb gyökérképződést, később fontos eleme a stabil energiaháztartásnak.

Kálium igénye magas, amit rendszerint kálium túlsúlyos komplex műtrágyával tudunk kielégíteni. Csak megfelelő káliumellátás mellett lesz a növény kellően stressztűrő. Ez a repce esetén jobb télállóságot – hidegtűrést és később szárazságtűrést jelent.

Az őszi káposztarepce tápanyag-utánpótlására még az egyébként mono műtrágyákat használó üzemek is jó minőségű magas vízoldhatósággal rendelkező komplex műtrágyákat használnak.

Mi ennek az oka?

A megfelelő szemcseméretű, garantált hatóanyag-tartalmú komplex műtrágyákkal biztosítható a repce szükségleteinek megfelelő hatóanyag arányú és egyenletes táblán belüli eloszlású tápanyag minden egyes növénynek.

A Keleti Agrár Kft. komplex műtrágyáinak szemcsemérete és vízoldékonysága kiváló. A nitrogén, kálium és kén 100 százalékban vízoldható. A foszfor 90 százalékban vízoldható, 95 százalékban gyenge savban (gyökérsavak) oldható formában van jelen.

A Keleti Agrár Kft. komplex műtrágya ajánlata őszi káposztarepce őszi alaptrágyázásához:

Közepes foszfor és kálium ellátottság esetén NPK(S) 8-20-30-(2) komplex műtrágya 300 – 500 kg/ha dózisban.

Jó foszfor- és igen jó kálium-ellátottság esetén NP(S) 16-20-(12) komplex műtrágya 200 – 300 kg/ha dózisban.

Gyenge foszfor és kálium ellátottságú talajon javasoljuk az NPK(S) 8-20-30-(2) komplex műtrágya kijuttatását a tarlóhántás, vagy esetleg a mélylazítás előtt tápanyag feltöltés céljából és magágynyitás előtt starterként a NP(S) 16-20-(12) komplex műtrágya használatát. A dózisokat célszerű a talajvizsgálatok, a tarlón maradt szármaradványok és a repce őszi nitrogénigénye ismeretében összehangolni.