A hazai gabonatermesztés helyzete igen fontos téma napjainkban

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke podcast beszélgetése a hazai gabonatermesztés helyzetéről.

A beszélgetés során többek közt elhangzott:

– Petőházi Tamás szerint a koronavírus-járvány kapcsán a gabonatermesztők viszonylag szerencsések voltak. Már január közepétől érezték, hogy a kínai növényvédőszer-alapanyagok nem tudtak bejönni az EU-ba, így időben fel tudtak készülni. Kényszerűen érdekes gyakorlatok is születtek: volt, ahol nem engedték utazni a dolgozókat, hanem megszervezték a szállításukat, vagy amelyik gépet elég egy-két naponta tankolni, azokat nem vitték be a szántóföldről, hanem ott történt a műszakátadás.
– Az ágazatban nem a koronavírus okozta a legnagyobb gondot idén, hanem az aszály. Már a tél sem volt optimális, nem töltődtek fel vízzel a talajok, aztán jött a tízhetes szárazság – így mennek a növények az aratásba. Legjobban az őszi káposztarepce sínylette meg az aszályt. Az őszi búza és az árpa közül a hosszabb tenyészidejűeknek segített valamelyest a késői nagy esőzés. A tavaszi vetésű növényekről még nem lehet nyilatkozni biztonsággal, majd csak július második felében.

fotó: pxhere.com

–   Néhány hete még arra lehetett számítani, hogy június 20-a körül megkezdődhet az aratás, de a hűvösebb idő ezt kitolta. Bíznak abban, hogy aratás közben nem akasztja meg napokra a munkát intenzív esőzés.
–   Az unión kívüli, főként az ukrán búza növényvédelmét jobban kellene felügyelni; vannak, akik 50 évesnél régebbi növényvédőszer-féléket használnak. Emiatt – azon túl, hogy magas az egészségügyi kockázat – jelentős versenyelőnyben van az ukrán búza.
–   A hazai gabonaágazatban dinamikus fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, de a nyugat-európaihoz képest a magyar búza hektáronként 300-500 euró árbevétellel el van maradva, azaz még hatékonyabbá kell válni. Jelenleg a magyar termelők 10-15 százaléka világviszonylatban is jó eredményeket hoz (hektáronként 11-12 tonna kukorica, 4-4 tonna napraforgó, repce, őszi kalászosból 7 tonna felett). A többieknek fejlődniük kell.

A videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.

agrotrend.hu / NAK